The journal of academic librarianship. – Ann Arbor (Mich.), 1975-

47. (2021) 5., 102414

Az egy alkalomra szorítkozó információs műveltségi műhelymunkák vitathatatlanul a leggyakoribb oktatási módszerek közé tartoznak. A velük kapcsolatos kihívások főként ugyanannak a foglalkozásnak a megismétléséből fakadnak. Emellett kezelni kell a hallgatók nagy számát, valamint az időbeosztás és az időbeli korlátok okozta konfliktusokat. Az egyik stratégia e problémák egy részének leküzdésére az, hogy a jelenléti oktatás helyett online, aszinkron videókat alkalmazunk. Egy első szemeszteres, bevezető biológia szakos kurzus esetében a Kalifornia Állami Egyetemen (Fullerton, CA) a természettudományi-műszaki (STEM) könyvtáros 2018 és 2020 között vizsgálatot végzett a jelenléti képzés, a laboratóriumi foglalkozásokon megnézett oktatóvideók és a foglalkozások előtt megnézendő videók módszereinek összehasonlítására az információs műveltségi képzésben. A hallgatók körében elvégzett felmérés azt mutatta, hogy az online oktatóvideóknak egyedülálló előnyeik vannak, amelyek túlmutatnak az Y és a Z generációs hallgatók preferenciáinak való megfelelésen.

Az aszinkron videók mindig ugyanazt az információt közvetítik, míg a jelenléti oktatás esetében problémát jelenthet, ha valamelyik hallgató hiányzik a személyes műhelymunkáról. Ezek a videók többször felhasználhatók, testreszabhatók, ráadásul felhasználásuk nyomon követhető és elemezhető. A tanulás ütemét a hallgatók maguk határozhatják meg, viszont az együttműködésen alapuló tanulás és a csoportmunka csak korlátozottan érvényesülhet.

Az aktív tanulást szolgáló, interaktív és vonzó videók készítése viszont időigényes és kihívásokkal jár. Az információk aktualitásának és relevanciájának rendszeres fenntartása és frissítése is jelentős terhet ró a könyvtárosra. Ráadásul nehéz ellenőrizni, hogy minden hallgató megnézte-e a teljes videót. Az sem biztos, hogy a könyvtár tényleges fizikai tárgyai, terei és egyéb fizikai előnyei megismerhetővé válnak a hallgatók számára, ráadásul a személyes interakció hiánya a könyvtáros és a hallgatók közötti kapcsolat megszakadásához vezethet.

Az esettanulmány tárgyát képező műhelymunka moduljainak tantervi céljai megjelölik az ACRL (Association of College and Research Libraries) információs műveltségi keretrendszeréből leginkább odaillő kereteket is. Az első, 10 perces modul elvégzésével a hallgatók megismerik az ingyenes szoftvereket, a könyvtár kölcsönzési szabályzatát, a szakterületi adatbázisokat és online útmutatókat, továbbá a könyvtárközi kölcsönzés folyamatát. (Kapcsolódó keretfogalmak: „Az információnak értéke van”, „Az információkeresés stratégiai felfedezés” és „A kutatás kérdezés”.) Az ugyancsak 10 perces, második modul a hiteles és megbízható weboldalak értékelésére szolgáló CRAAP-tesztek (Currency, Relevance, Authority, Accuracy, Purpose – aktualitás, relevancia, megbízhatóság, pontosság, cél) használatával foglalkozik. („A szakmai tekintély konstruált természetű és kontextuális fogalom”.) A harmadik, 20 perces modul a keresési stratégiákról szól. („Az információkeresés stratégiai felfedezés”, „Az információ előállítása folyamat” és „A kutatás kérdezés”.) Végezetül a negyedik modul a hiteles forrásokat és az APA hivatkozási stílust mutatja be 5 percben. („A tudomány párbeszéd” és „Az információ előállítása folyamat”.)

A hallgatói felmérés tanúsága szerint a résztvevők mindhárom oktatási módszert (jelenléti képzés, az órán megtekintett oktatóvideó, az óra előtt megtekintett oktatóvideó) „jónak” vagy „kiválónak” értékelték, emellett mindegyik esetén hasonló mértékben érezték úgy, hogy nőtt a magabiztosságuk az irodalomkutatás terén: közel egynegyedük „viszonylag magabiztosnak”, közel háromnegyedük pedig „magabiztosnak” érezte magát a képzés után. A szabad szöveges válaszok pedig azt mutatták, hogy a hallgatók mindegyik oktatási formának értékelték az előnyeit; változtatásként a jelenléti oktatásnál a videók bevezetését javasolták, míg az aszinkron online képzésnél csak kisebb módosításokat tartottak indokoltnak. A jövőre nézve arra számíthatunk, hogy az egyszeri, aszinkron műhelymunkák iránti preferencia nőni fog, mivel a Z generáció és a fiatalabbak számára a videók számítanak a leggyakrabban használt információforrásnak.

(Koltay Tibor)