Scandinavian public library quarterly. – Stockholm, 1968 -

42. (2009) 4., p. 22-24.

A kilencvenes években a kiadói és közkönyvtári egyesületek alapítványt hoztak létre a helyi és regionális olvasási kezdeményezések ösztönzésére. Most Kunstvalenzen címen a minisztérium támogatásával új olvasás-népszerűsítő program született, amelyet a holland közkönyvtári egyesület és az alapítvány közösen valósít meg.

A programnak négy összetevője van:

1. A Boekstart, amely a kisbabák olvasóvá nevelését célozza (az egészségügyi szolgálat a könyvtárba küldi a szülőket, ahol egy táskában könyvet és az olvasásra szoktatásról, a könyvekkel kapcsolatos játékról szóló DVD-t kapnak, továbbá egy próba-olvasójegyet, és a kisbaba testvérei is beiratkozhatnak).

2. Szolgáltató csomagot adnak az iskoláknak, hogy segítsék az olvasási nehézséggel küzdő gyerekeket. Ebben a kísérletben hét könyvtár segít 30 ilyen iskolát. A beiratkozásokat, látogatásokat és kölcsönzéseket figyelemmel kísérik. A könyvtári gyűjtemények vonzóak, rendszeresen frissítik őket, az olvasást népszerűsítik és jutalmazzák, olvasási koordinátorok működnek, könnyű olvasmányokkal látják el a diákokat. Utrechtben komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy minden általános iskolai tanulót elérjenek, az iskolákra szabott, egyedi programokkal. Egy másik városban a vizsgálat azt mutatta, hogy a kívánatosnál kevesebb gyerek tagja a közkönyvtáraknak. Prioritásként kezelik az osztálylátogatásokat és kölcsönzéseket. Intenzív megbeszéléseket tartanak a pedagógusokkal, az olvasási koordinátorokkal. Az országos program keretében a könyvtárosokat és olvasási koordinátorokat továbbképzésre hívják meg.

3. A művelődéstörténeti kánont (Canon van Nederland) azért hozták létre, hogy a holland történelem legfontosabb tényeit szélesebb közönséggel ismertessék meg. A gyermekkönyvtárak 200 címmel járultak hozzá az akcióhoz, és ez közvetlenül kapcsolódik egy országos „virtuális „olvasóplázához”, ebben a gyerekeket különböző „ablakok” bátorítják az olvasásra. A kiadókkal rendszeresen egyeztetik az egyes könyvek elérhetőségét (lehetőleg papírkiadásban, vagy legalább PDF formátumban, illetve elektronikus könyvként). A könyvtárosok tervezik, hogy a kánont iskolalátogatások során, „digitális oktatódobozok” segítségével mutatják be, amelyekben témakörök, weboldalak, múzeumi információk találhatók. Ezek kapcsolódnak a könyvtári egyesület által fenntartott „virtuális gyerekkönyvtárhoz”. Az iskolákban folytatják a már 15 éves hagyománnyal rendelkező hangosolvasási versenyt (helyi és regionális fordulóval; a döntőt a tv is közvetíti).

4. Három északi tartományban (Friesland, Groningen, Drenthe) sikeres olvasás-népszerűsítő hálózatokat hoztak létre. A regionális könyvtári szervezet kiképezi a könyvtárosokat a fiatalokkal kapcsolatos munkára, az önkormányzatokkal és iskolaigazgatókkal való együttműködésre. A helyi modellt országos kiadványokkal és kísérletekkel országos akcióvá tervezik bővíteni. Ezek a programok olyan régóta működő eseményekre épülnek rá, mint a „gyerekek bírósága”, a „fiatalok bírósága”, az országos hangosan olvasó napok, az országos olvasási program és a gyermek könyvhét. Külön említendő a „Hollandia olvas” program, amelyet a YouTube-on is népszerűsítenek (http://www.youtube.com/watch?v=-25RdvUzfwY).

A holland olvasás-népszerűsítési trendeket összefoglalva:

- a helyi kezdeményezéseket értékelik, és országos program is lehet belőlük;

- az országos programok minőségi propagandaanyagokat és média-nyilvánosságot nyújtanak;

- a programok helyi alkalmazásában rugalmasság érvényesül;

- együttműködnek a kiadói és könyvkereskedői egyesületekkel;

- az örömolvasást a közkönyvtárak kiemelt feladatává tették;

- növekvő és intenzív kapcsolatokat tartanak fenn az iskolákkal, hogy a tantervekhez kapcsolódó könyvekkel ösztönözhessék az olvasást.

(Mándy Gábor)