Collection management. – New York, N.Y., 1977 -

36. (2011) 2., p. 107-118.

Az elmúlt évtized során az egyetemi könyvtárak legtöbbje átalakította fizikai tereit, hogy helyet biztosítson a digitális szolgáltatások (számítógép- és internethasználat, nyomtatás, egyéb digitális műveletek) iránti növekvő igényeknek. Ez az átalakítás gyakran együtt járt a szolgáltatások átszervezésével, melynek során egyetlen hozzáférési pontba, az „információs köztérbe” tömörítik azokat. Így különösen megnövekszik az itt szolgálatot teljesítő személyzet, a „frontemberek” szerepe. Míg hagyományosan az első vonal a kölcsönzést, előjegyzést kezelte, ma a technikai és a referensz kérdések is itt jelennek meg.

A virginiai James Madison Egyetem könyvtárában a „frontemberek” fontosságát és hatásukat a használókra egy hagyományos cél, a kölcsönzések növelése érdekében használták fel. A statisztikák szerint ugyanis, az utóbbi években, miközben nőtt a könyvtárlátogatók, csökkent a kölcsönzők és a kölcsönzések száma. Az egyetem 2008-ban megnyílt egyik campuskönyvtára az információs köztér szolgáltatási modell szem előtt tartásával épült. A „frontemberek” a tapasztalatok alapján kisebb átrendezéseket javasoltak, így jobban szem elé került a kurrens olvasnivalók böngészését szolgáló állvány. A törzsgyűjteményből havonta-kéthavonta cserélt tematikus könyvkiállításokat (egy időben két témából 30-40 könyv témánként) állítottak össze, amit papíron és digitálisan is népszerűsítettek. (Nem várt hozadék volt, hogy a tematikus kiállítások egyes tanszékeket témaajánlásra késztettek, így bővült és javult a kapcsolat a könyvtár és az oktatói kar között.)

Az egyszerű marketingfogások és az átrendezés nyomán a kölcsönzések száma jelentősen megemelkedett, és a személyzet közvetlen tapasztalatain és javaslatain alapuló változtatások sokkal gyorsabban hoztak eredményt, mint ha a használók körében végeztek volna felmérést.

(Mohor Jenő)