Journal of librarianship and information science. – London, 1991 -

45. (2013) 1., p. 64-75.

A Times Higher Education rangsora (World University Ranking) alapján azonos rangú 70 ázsiai és 70 (európai és amerikai) egyetem könyvtárát keresték meg a felméréshez. A 140 könyvtárból 38 (27%) válaszolt. A válaszadók 71,1%-a használt közösségi hálózati (Web 2.0-s) eszközöket a könyvtári munkában. Öt könyvtár tervezte ezek jövőbeni használatát, hat nem tervezett ilyet. Mivel rangsoron alapult a minta, nem meglepő, hogy a legtöbb használó az Egyesült Királyságból (30%), az Amerikai Egyesült Államokból (18%) és Hongkongból (15%) került ki, továbbá a nyugati könyvtárak aránya 30% volt, az ázsiai 22,86%-kal szemben.

Több mint 60%-ban a Facebookot és a Twittert használták. A többi eszköz közül a leggyakoribb a blogok (25,9%), a wikik (18.5%), a Flickr (14,8%) és a YouTube (11,1%) használata volt. A Facebook, az azonnali üzenetküldő szolgálatok, valamint blogok már négy éve használhatók, a YouTube három éve van jelen. Másfél éves „kora” ellenére a Twitter felzárkózott a Facebookhoz.

A közösségi hálózati eszközöket marketing és reklám célokra, a tájékoztatási szolgáltatások javítására, valamint a munkatársak közötti tudásmegosztás érdekében használták. Ezek közül kiemelkedett a könyvtári hírek terjesztése. A használatukkal kapcsolatos kihívások közül az időhiány volt a legfontosabb.

A válaszadók 62%-a nem kínált dolgozónak képzést a közösségi hálózatok használatáról, és csak 26,38% szerint van szükség ilyen képzésekre.

A felmérésből leszűrhetők a közösségi hálózatok alkalmazásának előnyei és hátrányai. Az előbbiek közé tartozik, hogy népszerűsítik a könyvtári szolgáltatásokat, lehetővé teszik a hírek gyors terjesztését, javítják a felhasználókkal zajló interakciót, elérhetővé teszik és mozgósítják őket, segítenek abban, hogy visszacsatolást kapjunk tőlük, javítják a tájékoztatási szolgáltatásokat, növelik a munkatársak belső kommunikációját, miközben beszerzésük költsége minimális. Hátrányuk viszont, hogy a ráfordított idő és a munkaerő költségeket jelent, az új és a kialakulóban levő technológiák alapos ismeretét feltételezik. Szükség van arra is, hogy odacsábítsuk a felhasználókat, hogy a különböző platformokon használják az alkalmazásokat. A könyvtárosok nem szívesen vesznek részt a közösségi hálózati alkalmazások működtetésében, és a felhasználók is viszonylag kevéssé elkötelezettek irántuk.

(Koltay Tibor)