Library review : a quarterly magazine on libraries and literature. – Glasgow, 1927-2017

61. (2012) 8/9., p. 641-663.

Egy vizsgálat során azt elemezték (az Egyesült Királyságban első ízben), hogy milyen hatással volt a recesszió (konkrétan a 2008-2009. évi) a közkönyvtárakra. Pontosabban azt, hogy érvényesült-e James „könyvtáros axiómája”, mely szerint „a közkönyvtárak fellendülnek, amikor az országban gazdasági megszorításokra kerül sor”.

A Midlands régió két közkönyvtári hálózatának használati adatait vizsgálták egy kérdőíves vizsgálattal, amit a könyvtárosokkal készített interjúk során elhangzottakkal egészítettek ki. Megállapítást nyert, hogy a recesszió idején többen használták a könyvtárakat (volt ugyan olyan hely, ahol a használat fellendülését a javuló szolgáltatások vagy a könyvtárépület bővítése, különleges rendezvények is indokolhatták). A legvonzóbbnak a szolgáltatások közül az álláskereséssel és a szakmai karrier fejlesztésével összefüggőek, a különböző tanácsadások és az ingyenes készségfejlesztő továbbképzési lehetőségek bizonyultak. Nőtt a számítógépek igénybevétele, többen fordultak a könyvtárakon keresztül a JobCentre Plus munkaközvetítő központhoz. Megfigyelhető volt, hogy változott a használók demográfiai összetétele, ami természetesen kihatott a kölcsönzött dokumentumok fajtáira és az igénybe vett szolgáltatásokra. A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a könyvtárak fontos szerepet játszanak a munkakereséssel kapcsolatos információk közvetítésében, és ez a tevékenységük nyilvánvalóbbá válik recesszió idején. Ezt a közvetítő szerepet maguk a használók és a helyi intézmények/szervezetek is elismerik. Mindez erősíti a könyvtárak mint olyan intézmények pozícióját, amelyek mindenki számára nyitva állnak, az illető képzettségétől és gyakorlatától függetlenül. Tanulságként felmerült, hogy erősíteni szükséges a könyvtárak kapcsolatait a helyi szervezetekkel és intézményekkel.

A vizsgálat megerősítette, hogy a közkönyvtárak az országos válság idején kifejezett hatást gyakoroltak a társadalom sérülékeny tagjainak életére. Felismerték továbbá, hogy az adott helyzet egyben lehetőség is számukra, hogy felhívják a figyelmet ingyenes és olcsó szolgáltatásaikra, valamint új szolgáltatásokat indítsanak válaszképpen az anyagi nehézségekkel vagy a munkanélküliséggel küzdő használók felmerülő igényeire. E szolgáltatások népszerűsítésére a pénzügyi nehézségek miatt a könyvtáraknak csak igen korlátozottan nyílt módjuk, de az internet lehetőségeit maximálisan kihasználták.

A cikk záró részében konstatálja, hogy a kutatás idején az érintett régiókban – annak ellenére, hogy például sok szolgáltatás már jó ideje minimális létszámmal működik – jelentős megszorításokat léptettek életbe (könyvtárbezárások, szolgáltatások csökkentése). Mindez sajnos azt igazolja, hogy a helyi és az országos politika szereplői nem vesznek tudomást arról, hogy a közkönyvtárak milyen kiváló szerepet képesek vállalni a helyi közösségek információellátásában és a tanácsadásban.

(Hegyközi Ilona)