Scandinavian public library quarterly. – Stockholm, 1968 -

46. (2013) 1., p. 16-17.

A finnek szeretnek olvasni, oktatásuk hatékony, könyvtáraik nagyszerűek, szeretik és használják. Ezért ellentmondásos, hogy a finn iskolai könyvtárak meglehetősen szegényesek, illetve kevés iskola bír jó könyvtárral. A legtöbb iskolában van, de korszerűtlen: nem megfelelő helyen van, állománya elavult, ritkán tart nyitva, nincs állandó költségvetése, számítástechnikai ellátottsága szerény. Persze ennek ellenkezője is előfordul: például az egyetemek gyakorlóiskoláiban. A PISA-jelentések vagy egyéb tanulmányok nem utalnak közvetlen összefüggésre a diákok jó eredményei és a jól működő iskolai könyvtár között. Márpedig megalapozott tényekre van szükség ahhoz, hogy pénzt áldozzanak iskolai könyvtárakra Finnországban.

Dániában az alapfokú köznevelési törvény előírja, hogy minden iskolában legyen könyvtár – Finnországban megengedi a könyvtári tevékenységet (délutáni fakultatív klubok keretében), de nem teszi kötelezővé. Ehelyett az alapfokú oktatás nemzeti alaptantervében szerepelnek a tanulás és tudás elvei, a tanulási környezet, a tanulási célok, mindaz, melyben egy működő iskolai könyvtárnak fontos és természetes szerepe lehet. Maga az iskolai könyvtár kifejezés nem is szerepel az alaptantervben, mivel módszertanilag szabad kezet ad az oktatás szervezőjének (az önkormányzatnak többnyire), de a könyvtárhasználat során szerzett tudás és az információszerzés készsége igen. A jelenlegi alapfokú alaptanterv olyan tanulási környezetet ír elő, „ahol munkaeszközök, dokumentumok és könyvtári szolgáltatások állnak a tanulók rendelkezésére, és lehetőséget kínálnak az aktív és önálló ismeretszerzésre.”

Az információszerzés és forráskritika a kommunikáció és a médiaműveltség témakörében szerepel a tantervben, mely minden tanár feladatává teszi, hogy tanítsa meg a tanulókat az információs műveltség elsajátítására, és hogy összehasonlítsák, megrostálják és hasznosítsák a megszerzett információkat. Több tantárgy, főleg a finn nyelv és irodalom estében még pontosabb célokat fogalmaz meg az információs készségeket illetően.

Egy nemrég készült tanulmány szerint a finn főiskolások stratégiai készségei nem hatékonyak, képtelenek a források kritikai értékelésére, ugyanis ezt nem jól tanítják az iskolában. Szükség lenne olyan informatikusokra, akik mind a tanároknak, mind a diákoknak segítenek az információszerzésben – előbbieket jobban fel kellene készíteni, hogy segíthessék diákjaikat –, és olyan tanulási környezetet kellene kialakítani, ahol ezek a készségek a gyakorlatban elsajátíthatók. Most készül az új alapfokú oktatás nemzeti alaptanterve (2016-ban lép életbe). Ennek egyik újdonsága a kompetenciák széles köre, benne az ún. multiműveltség, mely a hagyományos írás és olvasás készsége mellett magában foglalja az újakat (a vizuális, digitális, információs és médiaműveltséget) is. E célokat egy működő iskolai könyvtár a gyakorlatban segítené elérni. Finnországban az iskolai könyvtárnak legalább három feladata van: az olvasás ösztönzése, az információszerzési készség kialakítása, az iskolai elégedettség növelése megfelelő olvasási és tanulási környezet biztosítása révén. Az áttörés azonban még várat magára, miután az 1980-as években szükségtelenül visszafejlesztették az iskolai könyvtárakat (takarékossági okokból nem kaptak támogatást a Nemzeti Oktatási Tanácstól).

A hetvenes évek tanterve az iskola szívének nevezte az iskolai könyvtárakat: ez a gondolat még él a finnek tudatában, de ez a szép metafora csak ritkán válik valóra.

(Murányi Lajos)