A Nature-ban megjelent tavaly egy cikk egy kutatásról, amiben a hírek minőségét és terjedési sebességét vizsgálták. Azt találták, hogy nagyon gyenge a két tényező közötti kapcsolat, nem lehet kimutatni, hogy a minőségi hírek jobban terjednének az álhíreknél. Az alacsony értékű hírek épp olyan virulensek, mint a minőségiek. Az emberek nem tudnak dönteni a megbízható és megbízhatatlan hírek között, miközben hírözön omlik rájuk.
A Science-ben egy másik hasonló, de ennél is kellemetlenebb eredményt hozó kutatásról számoltak be, amit az MIT-n végeztek. 120 ezer eseményt, 3 millió usert és 4,5 millió kattintást vizsgáltak. A 120 ezer eseményt ellenőriztették az Amerikában népszerű fact check oldalakkal, hogy mindegyikről biztosan megállapíthassák, hogy valódi, vagy hamis hír volt-e. Arra jutottak, hogy a fals hírek gyorsabban terjednek. Több embert és gyorsabban érnek el, mint az igaz hírek. De miért? - Valószínűleg azért, mert a fals hírekben több az újdonság, több az információ. Ugyanis a fals hírek általában ritka eseményekre vonatkoznak és minél ritkább egy esemény, annál több információt hordoz, annál nagyobb a hírértéke. Erre is épít az orosz propaganda. Az álhírek, trollok eszközeit már legalább 2014-15 óta használja, miközben a nyugati kutatások az álhírek terjedéséről és hatásairól csak a Brexitről szóló 2016-os népszavazás, és az amerikai elnökválasztás nyomán kezdődtek el érdemben. Biztos vagyok benne, hogy ez is a helyére fog kerülni, de egyelőre előnyben vannak ebben az oroszok.