Az MNM KK alá teljesen különböző profilú és eltérő anyagi helyzetű intézményeket soroltak be, ami azzal járt, hogy a könyvtárnak és az egyes múzeumoknak megszűnt a saját bankszámlájuk, a gazdasági osztályaikat összevonták, és a hat intézményt mostantól egyetlen, közös gazdasági hivatal felügyeli. Demeter Szilárd szerint azonban - írja a lapunknak megküldött válaszában - csak így lehet egy "racionális, takarékos, hatékony és teljesítményelvű rendszert összerakni".

A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ pontos működéséről egyelőre nem sokat tudni (a gigaintézménynek jelenleg még külön honlapja sincs), és úgy tudjuk, hogy maguk az érintett alkalmazottak sem lettek sokkal okosabbak azon az egy, júniusi állománygyűlésen elhangzottakon kívül, amit az összintézményi tájékoztatás érdekében tartott Demeter. Van tehát egy jogosan érzett félelem az erős központosítással járó, ismeretlen következményektől, amire talán még az abból fakadó bizonytalanság is ráerősít, hogy az a Csák János, akinek a kulturális minisztersége idején bejelentették a nagy közgyűjteményi átalakulást, júniusban, közvetlenül a választások után lemondott tisztségéről.

Demeter Szilárd azt mondja: egyelőre egy víziót fogalmaztak meg az MNM KK-val kapcsolatban, "elkészült a stratégiai vázlat, a rendszerlogikai mélyfúrás és drótváz", és majd a kollégák bevonásával fog elkészülni a szakmai cselekvési terv, így tudnak "igazodni a realitásokhoz". Hozzáteszi: "azon is régóta gondolkodunk közösen különböző szakmai fórumokon, hogy mit kellene tenni a magyar közgyűjteményi rendszer javítása érdekében. Most ezen dolgozunk. Az állománygyűlésen is elmondtam: akkor van értelme a közgyűjteményi központnak, ha az az egész magyar közgyűjteményi rendszer számára jó megoldásokat tud kidolgozni."

Rákérdeztünk a bérkompenzációra is, miután a hat, egy kalap alá került intézményben a fizetések eltérőek. Logikus lenne nemcsak a gazdasági működést, de akkor már a bérezést is kiegyenlíteni az egyes intézetekben. Az elnök azt mondja, hogy már felállítottak egy munkacsoportot az egységes bérpolitika kidolgozására, és a csoportnak Demeter azt javasolta, vegyék alapul a PIM-ben évekkel ezelőtt, a kezdeményezésére kidolgozott életpályamodellt. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy "a jelenlegi bértömeg-gazdálkodás azt engedné meg, hogy kevesebbek kapjanak több bért. Az állománygyűlésen világossá tettem, hogy én ezt is hajlandó vagyok bevállalni egy feltétellel: a munkavállalók kollektívája jelölje ki, hogy kit kell elbocsátani".