Christian Laursen 5 pontban foglalta össze, miben változhatnak a könyvtárak 2030-ig Dániában. A listára a jelenleg Amerikában élő Rolf Hapel is reagált. A cikk az email-beszélgetést tette közzé.
1. A könyvtárak összeolvadnak más intézményekkel. Dániában a közösségi szolgáltatások, kulturális központok, zeneiskolák, turisztikai központok a könyvtárral egy épületben kapnak helyet. Az intézmények közti együttműködés változó. Van, hogy csak költségcsökkentés, máshol ki is használják előnyeit. Amerikában ez a trend nem figyelhető meg. Viszont a könyvtárak részt vesznek konzorciumi együttműködésekben. A szinergia nagyobb teret kap. Strukturált együttműködés kulturális és közösségi intézményekkel.
2. A személyes találkozás a digitális korban sem veszít jelentőségéből. Az ember közösségi lény. Éreznie kell, hogy tartozik valahová. A könyvtárnak a közösségi találkozók középpontjaként kell pozicionálnia magát. Amerikában hasonló trend látható. De míg Dániában szinte mindenki hozzáfér az internethez, addig Amerikában nincs így, főleg vidéken. A könyvtár segítséget nyújthat az internethozzáférésben is.
3. A gyűjtemény továbbra is központi szerepet kap, és ez különbözteti meg a többi intézménytől. Gyűjtemény alatt nem csak a fizikai állományt értjük. Az információkeresés tanítása, digitális műveltség fejlesztése is feladata. Más intézmények szintén szervezik a kulturális, közösségi életet. Az elmúlt években a könyvtárban a gyűjtemény szerepe háttérbe szorult. Laursen szerint vissza kell hozni a jelentőségét. Amerikában a gyűjtemény nem szorult a háttérbe. De a rendezvényszervezés is nagy hangsúlyt kapott mellette.
4. Új módon kell beszélni a könyvtárak értékéről: A kölcsönzési számai, letöltések, látogatók száma Dániában nagy figyelmet kapnak. De ez nem tükrözi eléggé a valódi értéket. Nem mutatja, hogyan köti össze az embereket. Hogyan változtatják meg az emberek életét a könyvtárosok. Hogyan támogatja az élethosszig tanulást. Amerikában előrébb jár az értékek kimutatása. A dánok (és mások) tanulhatunk az érdekképviseletről, a hatásvizsgálatról, az eredményről, a tényeken alapuló teljesítménymutatókról, narratívákról és történetmesélésről. Mind segít bemutatni a könyvtárak jelentőségét. Az ALA-nál 14 alkalmazott csak a képviselettel foglalkozik.
5. Nemzeti fejlődés és helyi hagyomány: a dán könyvtárak nagyon változóak - a helyi önkormányzattól függően. Érdemes lenne hangsúlyozni a helyi értékeiket. Olyan nemzeti fejlesztések kellenek, melyek helyben skálázhatók. Amerikában még szembeötlőbb, ahol a 16,5 ezer könyvtár kétharmada vidéki. Kulturális különbségek és eltérő értékrendek vannak. Erősebb a csoportszellem, más a személyiségfejlődés módja. Mindez érdekes és kihívást rejtő feladat a könyvtáraknak is. (ref.: Habók Lilla)