A cikk kiemeli a felsőoktatási könyvtárban dolgozók azon félelmeit, hogy a gyűjteményközpontúság megkérdőjeleződése egyben azt is jelenti, hogy egyre több olyan használó áramlik a szakkönyvtárakba és felsőoktatási könyvtárakba, akik nem alkotják azoknak a természetes célközönségét, s teret veszítenek azon kutatók és hallgatók, akiknek a leginkább szükségük lenne a könyvtári szolgáltatásokra. De vajon jogosak-e ezek a félelmek? A szerzők a Nebraska-Lincoln Egyetem könyvtárában link 2016-ban átadott tanulótér, a közel 2800 négyzetméteres Adele Coryell Hall Learning Commons példáján vizsgálták meg a használati adatokat. Az eredmények azt mutatják, hogy a könyvtári terek tanulási térré való átalakulásával mintegy 80%-kal nőtt a használók száma. A beáramló új tömeg kapcsán a kölcsönzés havi forgalma azonban nemhogy növekedett volna, de még csökkent is. Ezeket a használókat tehát nem a gyűjtemény hagyományos használata vonzotta elsődlegesen az intézménybe. Annak dacára, hogy a tanulási terek megnöveléséhez több tízezernyi, magas kölcsönzési arányszámmal bíró dokumentumot kellett külső raktárakba szállítani, a dokumentumforgalmazás nagyságrendje nem változott látványosan, az esetleg leselejtezett munkák könyvtárközi kölcsönzésben való elérésére sem mutatkozott igazán igény, itt kifejezetten csökkent a forgalom. Ami még meglepőbbnek bizonyult, az az, hogy a könyvtári adatbázisok használatának aránya is csökkent a campuson belül, a távoli hozzáférés pedig stagnált.
A kutatók végeredményben megállapítják, hogy a dokumentumhasználatban leginkább stagnálás figyelhető meg, nem hozott látványos csökkenést a gyűjteményalapú szolgáltatások tekintetében a nagyarányú selejtezés, illetve átrendezés. Kijelenthető, hogy jelentős új használói tömegeket sikerült vonzani a könyvtárba, de ennek a hagyományos könyvtári tevékenységekre gyakorolt hatása elhanyagolható. A tanulási terek kiterjesztése nem hozott érzékelhető változást a korábbi gyűjteményhasználatban. A szerzők szerint illúzió egyelőre a csoportos tanulás arányainak növekedésével számolni. A könyvtári gyűjtemény használói elsődlegesen továbbra is az oktatók, tudományos kutatók maradtak, változatlan preferenciákkal. További vizsgálatok szükségesek annak előrejelzésére, hogy szélesebb intézményi mintán, illetve hosszabb távon milyen tendenciák érvényesülnek majd. (A felsőoktatási könyvtár mint tér és mint gyűjtemény: egy tanulótér megnyitásának hatása a gyűjteményre, a kapcsolódó forrásokra és a szolgáltatásokra; Németh M.)