Felbecsülhetetlen értékű fényképanyagot tesz közzé a Magyar Nemzeti Levéltár és a skanzen: az 1980-as évek közepén utcáról utcára elkezdték végigfotózni egész Magyarországot. A Street View elődje, ez a nagyszabású országfényképezési akció félbemaradt, de elkészült majdnem százezer fotó: a késő Kádár-kor, a létező szocializmus korszakának pillanatképe, alig pár évvel a fordulat előtt. Időutazás szüleink, nagyszüleink még ismerős, de egyre távolodó vidéki Magyarországába.
A hétköznapi terek végigfotózásának legnagyobb vállalkozása azonban az 1980-as évek "országfényképezési akciója" volt, aminek eredménye mostanában válik láthatóvá: ez a Falufotó adatbázis link . Időutazás a kései Kádár-kor, a létező szocializmus vidéki Magyarországára.

... A cél a képanyag hozzáférhetővé tétele volt nagy felbontású digitális másolatokban, ez az internetes adatbázis kapta a Falufotó nevet. Itt azonban még messze nincs fenn az összes fénykép, sőt a nagyobb részük egyelőre hiányzik, mert a képek tárgyszavazva, tartalmi feldolgozás után kerülnek fel. Ez a munka még évekig eltarthat, az adatbázis fokozatosan bővül, de már így is elképesztő kincsesbánya. Nem lehet elhallgatni, hogy a projektet utolérte a magyar közgyűjteményi digitalizálás átka: a vízjel. Minden ilyen adatbázisnak akkor van értelme, akkor kezdik el az emberek a képeket használni, megosztani, böngészni, ha nem rontja el az élményt a 21. században már teljesen értelmetlen intézményi birtoklásvágynak ez a szimbóluma. A skanzen és a levéltár óriási munkát végzett a képek rendszerezésével, szkennelésével, a pontos helyszínek meghatározásával. Érdemes lenne átlépni ezen a lélektani határon, és megadni a használóknak azt a szabadságot, ami - többek közt - a Fortepant olyan sikeressé teszi, és amitől a közgyűjtemények továbbra is vonakodnak. Ez az anyag tényleg az utókornak készült, akkor van értelme az egykori önkéntesek munkájának, ha szabadon hasznosul, aminek manapság az 1980-as években még elképzelhetetlen technológiai lehetőségei vannak.