Biztos, hogy ő írta azt a művet? Mikor jelent meg az én-re utalás az Ókorban? Mikortól mutatható ki a betegségtudat a műveiben? És egyáltalán: mi a betegségtudat szövegbeni mintázata? - Ilyen, és még izgalmasabb kérdésekre is keresik a választ a digitális bölcsészek. Amivel persze meghökkentik és újragondoltatják helyzetüket a hagyományos bölcsészekkel. (MG)

Mi az a digitális bölcsészet? Miért néznek rá ferde szemmel az "analóg" bölcsészek? Hogy kell Shakespeare-t tagelni? És legfőképp: megmondják-e a gépek, melyik Shakespeare-művet nem ő írta? Maczelka Csaba interjúja a digitális bölcsészet magyar pionírjával, Almási Zsolt Shakespeare-kutatóval.
AZs: - A digitális bölcsészetnek van egy megosztó jellege, amire bizony a Shakespeare-kutatás is érzékenyen reagál. Eredmények azonban kétségkívül vannak, és én most kettőt emelnék ki a legfontosabbak közül, mert ezek szépen érzékeltetnek bizonyos tendenciákat. Egyre gazdagabbak azok az online adatbázisok, amelyek valamiképpen ismeretek generálásához nyújtanak segítséget. Vannak adatbázisok, ahol eddig nagyon nehezen elérhető szövegek váltak elérhetővé, vagyis a hozzáférhetőség változott meg. Ezeknek az adatbázisoknak a jelentős részét (és itt most kifejezetten nem az EEBO-ra gondolok) olyan értelemben digitális bölcsészek készítették, hogy reflektáltak a médiumra. Jó példa erre a metaadatokkal való gazdagítás, ami kirívóan fontos, hiszen növeli az elérhetőséget és a kereshetőséget, segít az egyes dokumentumok megértésében, bemutatja a dokumentum jellegét, és a metaadatok a digitalizált könyv materiális jellegére is utalnak. A metaadatokkal való foglalkozás tehát a digitális bölcsészet egyik nagy eredménye az elérhetőségen kívül. Ha csupán ott van egy fénykép az oldalról, az kontextus nélkül inkább csak félrevezet, mint segít. Az is fontos, hogy a digitális bölcsészeti tevékenységek miatt ezek az adatbázisok mindinkább arra épülnek, hogy ne csak információt szolgáltassanak, hanem az információban - például infografikákkal - bizonyos mintázatokat is megmutassanak. És ebben, a kritikusan kezelt mintázatok felismerésében, nagyon jó a számítógép. A metaadatokkal való gazdagítás lehetővé teszi különböző adatbázisok kompatibilis használatát is, ami fontos eredmény - nem csupán az elérhetőség, hanem a tudás gazdagítása is célja ezeknek az adatbázisoknak. (1749)