Egy EBSCO-kutatás szerint a megkérdezett felsőoktatási könyvtárosok 91 százaléka hisz benne, hogy az elemzések alapján jobban érti a hallgatók, oktatók és kutatók elköteleződését a könyvtáruk iránt. 85% pedig úgy gondolja, hogy a kimutatások a támogatók felé is segítenek bizonyítani a könyvtár értékét. Sőt, 80% szerint az elemzések nélkül nem is lenne érthető a könyvtár közreműködése. 62% pedig úgy gondolja, hogy adatok híján csökkentené a fenntartó a könyvtári szolgáltatásokat. Mellőznék, vagy szükségtelennek nyilvánítanák azokat; a támogatásokat pedig a campus más területén használnák fel.

A legfontosabbnak a könyvtárak az online és e-források használatának megértését tartják az analitika alapján (82%). Ezt követik a tájékoztatásra vonatkozó adatok (65%), a diákok eredményei (54%), a fizikai gyűjtemény használata (43%), a létesítmény kimutatásai (40%), a nyílt hozzáférés és tudományos kommunikáció adatai (28%) vagy az adott tanszék/kar eredményeinek kimutatásai (19%).

A jövőben szeretnék, ha az analitika segítséget nyújtana például a gyűjteményre vonatkozó ajánlásokban vagy a kollaboratív gyűjteményfejlesztésben (67-69%). Érdekesség, hogy a könyvtárosok legkevésbé a mesterséges intelligencia és gépi tanulás eszközeire vágynak (28%).
Többen az analitika alapú működés problémáira is rámutattak. Vannak, akik idő híján vannak az elemzések készítéséhez és böngészéséhez egyaránt (~50%). Esetleg az adatok személytelenségével akad problémájuk. Másoknak pedig nincsenek hozzá elég robusztus eszközeik, mert ezeket drágának, néhányan pedig túl bonyolultnak tartják.
Az ideális elemzőeszköz megfizethető, könnyen megtanulható a használata, és a könyvtár minden típusú adatának, és az adatok közti kapcsolatnak a bemutatását átlátható irányítópultokon (dashboard felületeken) keresztül segíti. (ref.: Habók Lilla)