A Google megbízásából a TNS Infratest által készített jelentésből kiderül, hogy a hazai felhasználók számára egy-egy vásárlási döntés előtt a legtöbb esetben a világháló jelenti az elsődleges információforrást, amelyhez jellemzően internetes keresőket hívnak segítségül. A magyar lakosság legnagyobb arányban a műszaki termékekről és utazással kapcsolatos szolgáltatásokról szóló információkat szerzi be az internetről. Az online tájékozódás a fent felsorolt négy termékkategória közül háromban vezető szerepet tölt be, hiszen digitális fényképezőgépek esetén az internethasználó vásárlók 80 százaléka, számítógépes hardvereknél 82, háztartási gépeknél 74 százalékuk veszi igénybe a világhálót információszerzésre. Meglepő módon a klasszikus médiát alig használják, a televízió kategóriától függően 7-17, a kültéri reklámok 11-16, a szórólapok 12-23, a rádió pedig alig 2-9 százalékban segíti meghozni a vásárlás előtti döntést. A személyes segítség ennél jóval nagyobb, általában 30 százalékos arányban van jelen, legyen szó a család, barátok, vagy a bolti eladó tanácsairól. - F: jún. 23.
-- Érdekes megfigyelni, hogy a Google az emberek információszerzési szokásait kutatja adott szegmensekben (használóorientáció), nem pedig csak saját szolgáltatásának fogadtatását. A könyvtári felmérések leginkább a könyvtár szolgáltatásainak igénybevétele felől közelítenek, mint pl. az NKA-támogatta felmérések (szolgáltatásorientáció). Ez utóbbi módon azonban nincs lehetőség a konkurens információs szolgáltatókkal való szembesülésre, ami önmagában is visszafogja a kritikus minőségfeljesztéseket. S ez persze könnyen a lemaradás növekedéséhez vezet. Az izgalmas kérdés tehát az lenne: az egyes célcsoportok információszerzési szokásaiban hol, mekkora arányban és milyen módon helyezkedik el a könyvtár?