A XXI. században az alapképzéses hallgatók gyorsan elérhető és könnyen, kevés koncentrációval olvasható információforrásokat igényelnek, ezért a Google és a Google Tudós (Google Scholar) könyvtári oktatásba való integrálása áthidalhatja a Google természetes nyelvi keresése és a könyvtári adatbázisok esetében használt, ellenőrzött nyelvi keresés közötti szakadékot. Van azonban néhány olyan oktatási módszer, amelynek alkalmazásával a kritikai gondolkodás közelebb hozható a hallgatókhoz. Ezek a módszerek változatlan formában vagy a helyi körülményekhez igazítva, bármilyen típusú könyvtárban felhasználhatók.
A hallgatók motiválását jól segíti, ha vitakérdéseket teszünk fel a Google-keresésekről és a könyvtári adatbázisokban történő keresésekről. Ezek például az első oldalon megjelenő találatok számát firtatják, és lehetővé teszik, hogy rákérdezzünk a megbízhatóságra, a teljes szöveg ingyenességére, vagy az információforrások jellegére. Megkérdezhetjük, hogy meddig lesznek elérhetők az így megtalált információforrások az interneten és a Google találatai között. Azonnal felhasználható formában kapjuk-e a hivatkozásokat? Milyen kritériumok alapján választotta ki a Google az adott dokumentumot és hogyan történik ez a könyvtári adatbázisokban? Mennyire nehéz az információ visszakeresése? Ezek a kérdések az ún. fordított osztályterem módszeréhez is igazíthatók, amely azt igényli, hogy az információs műveltségi foglalkozás előtt a résztvevők egyénileg válaszolják meg, majd közösen beszéljék meg a kérdésekben felvetett problémákat. (Google kontra könyvtári adatbázisok: hogyan hozzuk közelebb a huszonegyedik századi egyetemi hallgatókhoz a kritikai gondolkodást?; ref: Koltay T.)