Steven Bell a könyvtárnak a hallgatók sikerében betöltött vitatott szerepéről elmélkedik. Mit jelent ez, és hogyan lehet kimutatni a könyvtárosok közreműködését, milyen adatokkal? Korábban a sikert az egyetemi karokkal való együttműködés jelentette. S bár a kapcsolatépítés továbbra is fontos, Bell szerint másodlagos a hallgatók sikerének előmozdítása céljából.
2018-ban az egyetemeknek a hallgatók megtartása és diplomához juttatása volt a fő cél. Egyre fontosabb a beiratkozottak számának növelése is. A könyvtárnak pedig ebben is szerepet kell vállalni.
A sikerben való közreműködés attól is függ, ki határozza meg a sikert. A diákok és a szülők szempontjából az egyetem elvégzése minél rövidebb idő alatt. Minél kevesebb költség. Eközben elhelyezkedés egy szakmai pozícióban. Esetleg kapcsolatok építése, díjak, megfelelő gyakornoki program szerzése. Könyvtáros szempontból a siker a hallgató megtartása és diplomához juttatása is lehet önmagában. Másrészről a tanulmányi átlag növelése, digitális írástudási készségek fejlesztése. Először ki kellene találni, mi számít még mindig releváns sikernek a mai hallgatóknál. Utána jöhet az értékelési szempontok meghatározása.
A vitát többek közt a Defining Student Success Data c. jelentés provokálta ki az utóbbi időben (link Eszerint nem feltétlen csak az számít "jó diáknak", aki sok könyvet kölcsönöz és kutatási támogatást kér a könyvtárostól. A jelentés szerint a siker méréséhez új intézményi mutatókat kellene kidolgozni. Akár a befektetés megtérülését, a diákok adósságának mértékét vagy a fizikai-mentális jóllétüket.
Az átgondolás feladata részben a Frontier Set csoportra hárult. Tagjai pl. kutatóegyetemek, közösségi főiskolák, állami intézmények, kisebbségi iskolák. Újragondolják a hallgatói sikert. A trendnek megfelelően a hallgatóközpontú megközelítés kerül előtérbe, az intézményfókuszú megközelítés helyett. Például alkalmazkodni kell az alacsonyabb társadalmi-gazdasági környezetből érkező "ígéretes diákok" eredményeinek méréséhez is. Ez gyakran eltér más diákokétól.
Ennek megfelelően a könyvtárak szerepét is át kell gondolni. Helyi stratégiát kialakítani az intézményi kutatókkal. Kidolgozni az értékelést. Külön tekintettel az "ígéretes diákokra". Nincs olyan, hogy egy megközelítés mindenkire egyformán illik. Vannak olyanok, akik az analitikai adatok alapján is jól mérhetők. Mások miatt új mérési keretrendszert kellene kidolgozni az intézményi stratégia alapján. (ref.: Habók Lilla)