(Frissítve) Korábban számos példát hoztunk arra, hogyan lövik önként lábon magukat a könyvtárak is, szakmainak vélt buzgóságukban. Hogy mások hibájából is tanulhassunk, néhány korábban idézett példa a témában:

Cikkek sora és sok tapasztalat szerint esélyes, hogy
- a kötelező olvasmányok kiölik az olvasás szeretetét link
- az olvasásnépszerűsítés bevett formái leszoktatnak az olvasásról link vagy link és link
- több évtizedes könyvtárnépszerűsítés mellett lassan csökken a könyvtárhasználat link
- a gyerekek jutalmazása elveszi az örömöt link
- a hittanoktatás sokakat immunizál a vallással szemben link
- az elrettentőnek szánt szívhang-rendelet érvénybe lépése után nőtt az abortuszok száma link
- a testnevelés-oktatás jelen gyakorlata eltávolít el a sporttól link
- a szociálpolitika hatására növekedtek a jövedelmi különbségek link
- a kormány drogmentes Magyarország elképzelésének következménye: rosszabbodott a droghelyzet link

Az apropó pedig:
Beer Miklós, a váci egyházmegye nyugalmazott püspöke szerint "A kedves népszokások teljesen mellékvágányra viszik a húsvét üzenetét. Gyerekes elképzeléseink maradnak meg, és nagyon keveset beszélünk Jézus nagypénteki kereszthaláláról mint az emberiségért vállalt isteni áldozatról, illetve a feltámadás komolyságáról. Kimarad az életünkből, hogy hiszünk-e a halál utáni életben, az Úristen végtelen irgalmas szeretetében, hiszünk-e az isteni igazságszolgáltatásban.
(...) Túl sok energiát fordítunk a gyerekek vallásos nevelésére, de kevesen jutnak el a felnőtt hithez" - jegyezte meg.