... veti fel link a problémát Balázs László a Könyvtárosok Facebook-csoportban...

Nekünk evidens, hogy az irodalom megőrzője a könyvtár, de vajon ki őrzi meg a zenét? Úgy 10 évvel ezelőtt megjelent az az elképzelés Magyarországon, hogy mindent letölthetővé kell tenni és akkor majd a nagyközönség megőriz mindent. Ezzel akkor is vitatkoztam, mert leginkább a népszerű művek terjednek a letöltési csatornákon és a kevésbé népszerű, de a kultúránk integráns részét képező filmek, zenék hamar eltűnnek a megosztókról. Ezt figyelhetjük meg a streaming szolgáltatóknál is. Így akkor felvetődik a kérdés, hogy ki őrzi meg és teszi elérhetővé a művészfilmeket, rétegzenéket, miért nem a könyvtár? Miben más ez, mint az irodalom? Attól tartok, hogy csak abban különbözik, hogy a jogászok nem tudtak (akartak?) még olyan jogi környezetet teremteni, amiben a művek egységes kezelése megvalósulhatna, vagyis a jogi szabályozás jelentősen elmaradt a technikai lehetőségektől. Ebben a helyzetben nagyon fontosak az új technológiát használó könyvtári szolgáltatások, mert utat mutathatnak nekünk az új technológiák használatában és az új szolgáltatások technikai és jogi lehetőségeinek összehangolásában.
Nemrég indult egy érdekes szolgáltatás, amikor a könyvtárak zenei streaming szolgáltatást indítottak, ami a megőrzést és szolgáltatást is biztosítja, a helyi zenék esetében is.
Önöknek mi a véleménye erről?