A töröltetés joga (Right to be Forgotten = a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jog) azt jelenti, hogy minden embernek joga van a róla szóló információ eltávolíttatására a keresőrendszerekből.
A könyvtárak védik olvasóik magánéletét és biztosítják a bizalmas adatkezelést az általuk igénybe vett források és szolgáltatások kapcsán. Az IFLA nem támogatja a személyi adatokat tartalmazó rekordok állandó elrejtését vagy megsemmisítését, még üzleti érdekek vagy nemzetbiztonsági szempontok miatt sem. A könyvtárak élesen reagálnak a magánélet sérthetetlenségének problémájára: az IFLA nyilatkozata nyomán felmerül az igény az információkeresők magánéletének védelmére. Az IFLA elismeri, hogy a hamis, nagyon személyes, nem legálisan feltett, aktualitását vesztett adatoktól sérülhet az ember jó híre vagy biztonsága.
Az IFLA felhívja a könyvtárakat a töröltetési jogról szóló vitában való részvételre: egyfelől támogassák a személyiségi jogok védelmét, másfelől segítsék az információkeresőket. A könyvtárosok feladata:
- a politikusok fokozottabb tájékoztatása arról, hogy a töröltetés jogát nem kell alkalmazni ott, ahol az adatokra kutatási vagy más célból szükség lehet, és megvalósul a szabad véleménynyilvánítás;
- a kutatók támogatása, akik egy személy azonosításához szükséges információt keresik életrajzi, családfa- és más kutatómunkáikban;
- fellépés a találatokban a közszereplők nevére vonatkozó információk eltávolítása ellen;
- fellépés a keresőrendszerekben használt kritériumok átláthatóságáért;
- a nevek mielőbbi indexelése, hogy történelmi és kutatási célokra biztosítva legyen a tartalom hosszú távú elérhetősége;
- segítség a töröltetési jog részletes megismerését kérő olvasóknak. (A töröltetés joga: az IFLA nyilatkozata és a kérdés előtörténete; ref.: Viszocsekné P. É.)