Az üzleti transzparencia kevés magyarországi biztosítékainak egyike, hogy az országban működő gazdasági társaságok adatainak viszonylag széles körét lehet korlátlanul megismerni. Így bárki tájékozódhat üzleti partnereinek viszonyairól, megtudhatja, kik az adott cég ügyvezetői, tulajdonosai, milyen alaptőkével és mikor alapították a céget, és a többi, mindezt néhány nyilvános online felületen (cégközlöny link , e-cégjegyzék link , e-beszámoló link ).
Ez nem csak az üzletembereknek segítség, hanem a fogyasztóknak és az adatokat ellenőrizni kívánó, összefüggések után kutató újságíróknak is. Ezért a politikával összefonódott, vagy bármi más miatt problémás üzleti körök régóta morgolódtak a nagy átláthatóságot biztosító rendszer miatt. Bár a könnyen megszerezhető adatok eddig is korlátozottak voltak - többféle dokumentum megtekintéséhez eddig is be kellett menni a cégbíróságra, és többféle szervezet, például az ügyvédi irodák és az egyházak teljes mértékben mentesülnek az elvárások alól -, de több nyugati országgal összehasonlítva Magyarországon az üzleti átláthatóság viszonylag erős.
A kormány most változtatna ezen. A kedd este benyújtott költségvetési salátatörvény (hivatalos nevén "Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról", itt lehet olvasni pdf-ben: link ) a hagyományoknak megfelelően rengeteg kérdés szabályozását önti össze egy vályúba, és mint korábban, most is megbújik köztük néhány erős változtatás.