Carlo Rovelli: A "gondolkodj a saját fejeddel" mondás egyeseknél a hülyeség ősrobbanását eredményezi.
- A világ száz legbefolyásosabb globális gondolkodója közé választotta a Foreign Policy 2019-ben Carlo Rovelli olasz elméleti fizikust, a hurok-kvantumgravitációs elmélet egyik megalkotóját. Magyarul nemrég megjelent könyve kapcsán beszélgettünk vele.
C.R.: A modern tudomány szempontjából meghatározó Anaximandrosz újszerű gondolkodása a természetről. A kritikai gondolkodás kezdete szintén hozzá köthető azáltal, hogy elfogadta mestere, Thalész tanításait, de nem félt attól, hogy kritizálja és meghaladja őt. A mester feltétel nélküli követése és a miénktől eltérő gondolat becsmérlése között egy harmadik utat választott: tapasztalati alapon, a tudás birtokában vitába szállt elődjével. Ebben áll a 26 századdal ezelőtt élt milétoszi természetfilozófus forradalma, nem pedig zavaros elképzelésekben egy hipotetikus és rosszul értelmezett végtelen őskáoszról. ...
Fiatalkori filozófusbálványom, Gilles Deleuze nyomán vallom, hogy a tudás nem különböző tudományágak hierarchikus szerveződése, hanem egyenrangú diszciplínák párbeszéde. Ennek értelmében minden irányzat, törekvés, kutatás végső soron egy irányba mutat: a világ működésének megértése irányába. ...
A tudományos gondolkodásnak mindig is voltak ellenségei, ez nem újdonság. Giordano Brunót élve elégették, Galileinek a könyveivel tettek így. Azt tartom inkább érdekesnek, hogy nem a kritikai gondolkodás hiánya táplálja a tudományellenességet, hanem annak a szélsőséges értelmezése, illetve félremagyarázása. ...
Az emberiség újra meg újra belefut abba a hibába, hogy a bizonyosság iránti kielégíthetetlen vágyát kergetve abszurd állításokban keresi a kapaszkodókat. Holott a bizonytalanság a normális létállapotunk, a végső bizonyosság megtalálása illúzió. A teljes sötétség és az észszerűen megbízható tudás közötti skálán mozog az életünk.
(Carlo Rovelli veronai születésű elméleti fizikus, tudomány- és filozófiatörténész. Küldetésének tekinti a tudomány népszerűsítését. Világszerte tudományos bestsellerek szerzőjeként ismert, magyarul a Hét rövid fizikalecke, Az idő rendje, A valóság nem olyan, amilyennek látjuk, illetve A tudomány születése - Anaximandrosz forradalma című könyvei jelentek meg.)