A héten lezártuk az Igaz vagy hamis? címet viselő, november óta tartó projektünket, amelynek keretében álhírek felismerésével foglalkoztunk a felsőbe járó tanodás gyerekekkel és szüleikkel.
Egy-egy új projekt kapcsán mindig izgalmas kihívás megtalálni a megfelelő eszközöket, munkaformákat és tartalmat ahhoz, hogy a gyerekek számára élvezetesen és érthetően dolgozzuk fel az adott témát. Az elejétől kezdve tudtuk, hogy most nem lesz könnyű dolgunk, hiszen az álhírek felismeréséhez sok más kompetencia mellett digitális ismeretekre, tájékozottságra, kritikus gondolkodásra, megfelelő szintű szövegértésre és - nem utolsósorban - nagy adag józan észre van szükség.
A projekt első szakaszában egyéni foglalkozásokon dolgoztuk fel a témát, majd két csoportos alkalom következett. A január óta tartó harmadik szakaszban a szülőket is bevontuk, hiszen ez a téma legalább annyira érinti őket is, mint a gyerekeket.
Az egyéni foglalkozások alkalmával megoldott feladatlapok egyik legnagyobb tanulsága az volt, hogy bár a hír elolvasása után a rövid nyomozást mindenki elvégezte, az ennek során szerzett információkból sokan nehezen tudtak következtetést levonni a hír hitelességét illetően. Az első, Facebook-on megosztott hír például arról számolt be, hogy egy hatméteres anakondát találtak egy kőbányai ház 8. emeleti lakásában. Ez a hír az álhírek álhíre volt: egy minden szempontból gyanúsnak tűnő híroldalon találtuk, ahol egy évekkel korábban, a világ messzi szegletén készített videót mellékeltek a cikkhez. (...)