Ha azt akarjuk, hogy gyerekeink elboldoguljanak világ összetett dolgai között, meg kell tanítanunk gondolkodni őket - mondja Brian Oshiro. Ezt négy egyszerű eljárás segítheti. Törekedjünk arra, hogy olyan kérdéseket tegyünk fel, amelyekre nem feltétlenül adható egyetlen helyes válasz. Pl.: Melyek a klímaváltozás fő okai? - Nos, ez nem túl szerencsés, ugyanis
- a válasz gyorsan megtalálható a weben
- hamis biztonságérzetet teremt
- a felületes tudás ellenére azt az érzést keltheti, hogy ismerjük a témát.
Kritikus gondolkodást fejlesztő kérdés inkább: Pontosan hogyan okozza az X jelenség a klímaváltozást? Miért aggasztó jelenség ez? Mégjobb, ha sikerül az elvontabb ismeretet összekötni a mindennapi éledt dolgaival: Hogyan befolyásolja a klímaváltozás lakóhelyünk környezetét? Milyen következmény fenyegeti különösen városunkat?
A négy eljárás pedig:
1. A mi? helyett inkább használd a hogyan? és a miért? kérdőszavakat.
2. A válasz után kérdezz rá: Honnan, miből tudhatjuk ezt?
3. Kérjük meg, hogy gondolja át: mennyiben különbözik nézőpontja másokétól? (Ez azon túl, hogy más szempontokkal szembesíti őket, fontossági sorrend felállítására is késztet.)
4. Végük kérdezz rá: hogyan oldható meg ez a probléma? (Amihez rendeznie kell a meglévő tudását. Biztasd különböző szempontok áttekintésére: melyek a megoldás pénzügyi feltételei, melyek a politikaiak, technikaiak stb.?)
Nem kell a téma szakértőjének lenned. Elég, ha irányítod a gondolkodást, meghallgatod a választ és reagálsz. Segíted őket abban, hogy számodra is emészthető tudásdarabokat osszanak neked. A kritikus gondolkodás persze nem csak a gyerekek terepe. Gyakorolhatsz más környezetben is, például napi egy-egy új kérdés feltételével. (ref.: MG)