A megerősítési torzítás esetén kritikátlanul fogadjuk el a történetet, amelyet szeretnénk, ha igaz lenne. Elutasítjuk viszont azt, amely annak ellentmond. Milyen gyakran találkozunk általunk terjesztett és figyelmen kívül hagyott történetekben ezzel? Politikában, üzleti életben, egészséggel kapcsolatos tanácsadásban.
Megerősítési torzítás:
- egy sztori elfogadása ténynek (ám a sztori nem tény, mert lehet, hogy nem igaz)
- tény elfogadása adatnak (ám egyetlen tény nem adatok sokasága, mert lehet, hogy nem jellemző, hiszen egyetlen adat csupán)
- adat elfogadása bizonyítéknak (az adathalmaz azért nem bizonyíték, mert összhangban állhat versengő elméletekkel is).
Továbbadjuk a kirívó eseteket, mert újdonságként hatnak, ezért hírértékük van. A szokványos eseteket nem meséljük. Túl szokványosak, általában az szokott történni. Erre az igaz 99%-ra rá se hederítünk. Mint a társadalomban: nem helyes figyelnünk csak az 1%-ra, a kirívókra, és nem törődni a 99%-nyi köznapival.
Az adatok csupán tények gyűjteménye. A bizonyíték olyan adat, mely egyetlen elméletet igazol, egyúttal minden mást elméletet kizár.
Három tipp:
1. Serényen kutassunk más szempontok után. Arisztotelész azt mondta: "A tanult elme ismertetőjegye, hogy képes foglalkozni egy gondolattal, anélkül hogy szükségképpen elfogadná." Csak ha tényleg nyitottak vagyunk a tévedés lehetőségére, akkor tudunk tanulni. Lev Tolsztoj így írt: "A legbonyolultabb dolgot is elmagyarázhatjuk egy nehéz felfogásúnak, ha még nem alkotott semmilyen fogalmat róla; de a legegyszerűbb fogalmat sem tudjuk érthetővé tenni a legintelligensebb embernek sem, ha csökönyösen meg van róla győződve, hogy már minden tud róla."
2. Hallgassunk szakemberre! - Miután kritikusan megvizsgáljuk szavahihetőségüket.
3. Várj egy picit, mielőtt továbbadod.