A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, a 38 fejlett országot, köztük Magyarországot tömörítő OECD szeptember 13-án adta ki az oktatás helyzetét bemutató jelentését, az OECD Education at a Glance 2023 című kiadványt, Magyarország szempontjából nem váratlan, mégis lehangoló eredménnyel.

A jelentés egyik legerősebb állítása, hogy a szakképzést kell fejleszteni. No nem azt, ahol a gyerekek 60 éves kiselejtezett szovjet traktorokon tanulják meg a mezőgazdasági gépek kezelését, hanem olyan szakképzést, ahonnan van átjárás a felsőfokú képzésekbe (nálunk egyébként nem ez a rendszer van), és ahol a fiatalokat a zöld és digitális átalakulással járó változásokra készítik fel. Annak ellenére - olvasható a jelentésben - hogy a 38 OECD-tagországban a középiskolába járók nagyon magas aránya, 44 százaléka tanul szakképzésben, ezek az intézmények a legtöbb helyen, így Magyarországon is a "futottak még" kategóriába tartoznak: általában a leggyengébben teljesítő, sokszor hátrányos helyzetű családok gyerekei kerülnek be a szakképző iskolákba.

"OECD-szerte javul a középfokú végzettséggel rendelkező fiatal felnőttek száma: a 25-34 évesek körében a 2015-ös 82 százalék 2022-re 86 százalékra emelkedett - mondta a jelentés megjelenésekor Mathias Cormann, az OECD főtitkára. - Mivel az alacsonyabb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező fiatalok továbbra is le vannak maradva, a tagországok legfőbb feladata az oktatási egyenlőtlenségek megszüntetése. Több támogatást kell nyújtani a hátrányos helyzetű diákoknak és iskoláknak annak érdekében, hogy nekik is legyen esélyük karrierre, normális fizetésre és jobb életkilátásokra."