A PIRLS-eredményekben van néhány további érdekes háttérelemzés is, kiderült például, hogy a magyar gyerekek kevésbé szeretnek olvasni, mint az átlag, a lányok majdnem negyede (23 százalék), a fiúk harmada (33 százalék) az olvasni kifejezetten nem szeretők csoportjába tartozik. A 2016-os PIRLS-méréshez képest ez romló tendencia. Nem meglepő természetesen, hogy szignifikáns kapcsolat van az olvasás szeretete és az átlagteljesítmény között.

Mint ahogy az olvasással kapcsolatos magabiztosság is erős összefüggést mutat a teljesítménnyel. Az olvasási szokásokkal foglalkozó hazai és nemzetközi kutatási eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a fiúk kevésbé magabiztosak az olvasásban, mint a lányok, és gyakran meg is vannak arról győződve, hogy olvasási képességük elmarad a lányokétól, ez ahogy idősödnek, egyre inkább kimutatható.

Magyarországon a nemzetközi átlaghoz hasonlóan oszlanak meg ezek az adatok: a lányok 46 százaléka nagyon magabiztos, 35 százaléka valamennyire magabiztos, ha a szövegértésről van szó, a fiúknál ezek az értékek: 39, 34 és 27. A nagyon magabiztos lány tanulók 100 ponttal, a nagyon magabiztos fiú tanulók 93 ponttal magasabb eredményt értek el átlagosan, mint az ezen a téren bizonytalan társaik.

- Felmerül a kérdés, hogy ha egyre több a minősített könyvtár Magyarországon, akkor a könyvtárak által ellátandó, teljesítményével a jövőt előrejelző célcsoportban csökken a könyvtár egyik alapvető feladatának eredményessége, akkor mit mér ténylegesen a hazai minőségirányítási rendszer? Milyen a könyvtári minőségirányítási rendszer minősége? Ilyen helyzetben nagyban növelni lehetne a rendszer minőségét annak felülvizsgálatával, reformjával. (MG)