Az év elejétől hatályos, fű alatt végrehajtott jogi változtatásokkal a kormány célja, hogy a közvélemény nehezebben ismerjen meg közérdekű adatokat, pénzköltéseket. Emellett jön egy újabb szigorítás, amellyel egyes döntéseit tíz helyett húsz évig titkolhatja a kabinet. Eddig tíz évig számítottak döntéselőkészítő iratnak a kormány "nem nyilvános" határozatai, és erre hivatkozva közérdekű adatként sem kellett automatikusan kiadni őket. Nem nyilvánosak azok a kormányhatározatok, amelyek nem tartalmaznak minősített adatot, ezért nem is titkosak, mégsem jelennek meg a Magyar Közlönyben.

Nyilvános, nem nyilvános és titkos határozatok - a sorszám árulkodik:
- Vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező azokat közzétenni a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma kezdődik egyessel, ezek az ezres határozatok.
- Vannak a nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő kormányzati döntések, amelyek jellemzően a kormány alárendeltségébe tartozó szervnek adnak feladatot, sorszámuk kettessel kezdődik, ezek a kétezres határozatok.
- Vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik.
- Vannak a nem nyilvános, általában munkaszervezési jellegű kormánydöntések, amelyek sorszáma négyessel kezdődik, ezek a négyezres határozatok.

A nem titkos, de nem is nyilvános kormánydöntések néha a kormányzat szándéka ellenére kiszivárognak, illetve közérdekű adatigénylés nyomán válnak megismerhetővé. Utóbbi esetben csak régebbiek. A négyezres és kétezres határozatok ugyanis, bár nem titkosak, tíz évig automatikusan nem nyilvánosak. Emiatt addig nem is adják ki őket, és néha utána is csak akkor, ha arra a bíróság kötelezi az érintettet.