A mai könyvtári katalógusok és keresőfelületek a digitális szövegeket általában olyan módon jelenítik meg, ami a nyomtatott könyvek, a polcok és a cédulakatalógusok - lineáris és hierarchikus - információs architektúráját imitálja. Az adatbázisokban folytatott keresések nehézkesek, a találati halmazoktól mindig vissza kell térnünk a tökéletesnek szánt keresőkérdés pontosításához. A minket körülvevő digitális információs környezetben azonban már szinte korlátlan lehetőségek állnak rendelkezésre az információszervezés terén, emellett már nem egyoldalú befogadói vagyunk az információnak, hanem a létrehozói is. A cikk szerzője amellett érvel, hogy a könyvtárakban is szükség van a paradigmaváltásra, egyfelől azért, mert az információs műveltségi felmérések tanúsága szerint az egyetemi hallgatóknak gondot okoz a kutatás megkezdése, és nem igazán tudják használni az információs rendszereket, sok hallgató pedig túlbecsüli információs műveltségi készségeit. Másfelől a kognitív tudományok már igazolták, hogy az emberi gondolkodás alapvetően asszociatív, a tanulás során pedig azokat az ismereteket tudjuk megjegyezni az új információk közül, melyekkel kapcsolatokat tudunk kialakítani, és amelyeket mintázatba illesztve személyes jelentéssel vagyunk képesek felruházni. Olyan rendszerekre van tehát szükség, amelyek nem korlátozzák az információk közötti kapcsolatteremtést, hanem interakcióba lépnek a felhasználóval, elősegítve az új tudás létrejöttét.

Erre kísérlet a Sitterwerk Könyvtár is - egy közel 25 ezer kötetes művészeti szakkönyvtár és anyagminta-gyűjtemény, amelynek magvát a műgyűjtő Daniel Rohner hagyatéka képezi. Az ő személyes információszervezését, magánkönyvtárának asszociatív elrendezését tükrözi a Sitterwerk Könyvtár dinamikus raktározási rendje: az RFID-technológiának köszönhetően az olvasók kedvük szerint helyezhetik el a köteteket a polcokon, böngészéskor így mindig új kapcsolatok jönnek létre. Ha egy adott könyvet keresünk, az sem jelent gondot, mert egy robot minden este végighalad a polcok mentén, és számba veszi a köteteket, ami alapján a helyadatok frissülnek a katalógusban. (Aktív keresési információs rendszerek; ref.: Szabó P.)