A legújabb kutatások szerint azok a társadalmak, ahol a kapcsolatoknak nagyobb szerepük van az előrejutásban, mint a tudásnak és szorgalomnak, kevésbé képesek alkalmazkodni a változásokhoz, mint meritokratikusabb [a kiválóságnak nagyobb hatalmat biztosító berendezkedés - szerk.] versenytársaik. Ez előbb-utóbb gazdasági lemaradáshoz vezet.
Zingales és Pellegrino, a Chicagói Egyetem és a UCLA kutatói arra voltak kíváncsiak új tanulmányukban, hogy mennyire meghatározó ez a hatás. Lemaradhat egy ország a többitől csak azért, mert kevésbé meritokratikus a berendezkedése? Vannak-e olyan időszakok a világgazdaságban, amikor az ilyen országok különösen nehéz helyzetbe kerülnek?
Az eredmények azt mutatják, hogy a kevésbé meritokratikus országok fejlődésében a különbség azokban a szektorokban a legnagyobb, amelyekben az új technológiának a legnagyobb volt a szerepe. Úgy tűnik, hogy a technológiai forradalom gyümölcseinek learatásában különösen fontosnak bizonyult, hogy a vállalatok élén a rátermettségük alapján kiválasztott vezetők álljanak.
Egy társadalom, ahol a kapcsolatok többet érnek a tudásnál és a szorgalomnál, igazságtalan és demoralizáló. Ráadásul a legújabb kutatásokból kiderül, hogy ez nemcsak a közhangulatnak, hanem az ország alkalmazkodóképességének és így a gazdasági növekedésnek is rosszat tesz. A Defacto szerint a magyar politikai és gazdasági elitnek már csak ezért is arra kéne törekednie, hogy az urambátyámvilág helyét egy meritokratikusabb kultúra vegye át Magyarországon.