A politikai célú adatmanipulációnak több útja lehet "A helytelen árnyalatai: Mit tesznek a kormányok, amikor manipulálják a statisztikákat?" c. tanulmány szerint:

1. A nyílt manipuláció (outright manipulation) a legismertebb és legegyértelműbb típus, amikor a kormányok arra kényszerítik a statisztikai hivatalokat, hogy politikailag kedvezőbb adatokat tegyenek közzé, még akkor is, ha tudják, hogy az adat hamis, vagy nem jó módszertannal készült. De hiába ez a legegyértelműbb típus, mivel komoly politikai kockázata van, a szerzők szerint ezt a kormányok meglepően ritkán alkalmazzák.
2. A politikai szándékoknak megfelelő becslésnél (politically motivated guesstimating) ha egy kormánynak nincs adata például arról, hogy hány ember él szegénységben, viszont azt szeretné kommunikálni, hogy "drámaian csökkent a szegénység", akkor minden alap nélkül bemond egy becsült számot.
3. A módszertani rugalmasság kihasználásánál (the opportunistic use of methodology space) a kormányok a statisztikai protokolloknál (az adatok gyűjtésének, számításának és közlésének hivatalos szabályrendszere) kihasználják a benne rejlő rugalmasságot és az alkalmazott módszertant manipulálják. Ha mondjuk egy országban a szegénységet úgy mérik, hogy figyelembe veszik a háztartások jövedelmét és lakhatási költségeit is, de a kormány úgy módosítja a módszertant, hogy a lakhatási kiadásokat már nem számolják bele, akkor a statisztika szerint hirtelen kevesebb ember lesz szegény.
4. A legkifinomultabb típus az indikátorok közvetett manipulációja (indicators-management through indirect means): nem közvetlenül a statisztikai adatokat, hanem a háttérfeltételeket módosítják.

Az utolsó típus különösen kedves a magyar kormánynak, ide sorolhatók például olyan esetek, mint amikor a foglalkoztatottak számításba vételénél 2021-től a munkájuktól a gyermekgondozási ellátás igénybevétele miatt tartósan távol lévőket is a foglalkoztatottak közé sorolta be a KSH, és ezzel a módszertani változással a 20-24 éves nők foglalkoztatási mutatói jelentős mértékben megnőttek, de hasonló a helyzet a hátrányos helyzetű (HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek arányának drasztikus csökkenésével, ami annak volt köszönhető, hogy 2014-től megszigorították a hátrányos helyzetű kategóriába kerülés feltélteleit, és ennek megfelelően a szegény gyerekek egy része el is tűnt a közoktatásból.