Magyarországon a kinyomtatott könyvpéldányszámok évek óta csökkennek, a legfrissebb statisztikai adatok szerint 1-1 könyvből átlagosan 2002-t adnak el. De természetesen ez egy átlag szám, ebbe beletartoznak a nagyon kicsi, 500-800 példányban megjelenő könyvek ugyanúgy, mint a 10 000 - 50 000 példányszámban fogyó, általában év végén debütáló bestsellerek is.
Az MKKE elnöke lapunknak beszámolt arról is, hogy az olvasóközönség nagyjából stagnál Magyarországon, és ez vélhetően a tavalyi évre is igaz volt. Nálunk tehát nem történt meg az egész évre nézve az, hogy a pandémia miatt többen nyúltak volna általánosságban a könyvek felé. Igaz, ami igaz, Gál Katalin beszélt arról is, hogy bár a magyar olvasói réteg mennyiségileg nagyjából állandónak mondható, strukturálisan azért változik.
Azt tapasztaljuk, és a Tárkival végzett közös kutatásunk is azt támasztotta alá, hogy a karantén ideje alatt megnövekedett a 60 pluszos korosztályban az olvasók aránya, miközben a 30-on túli, 40-50 éves családfők esetében drasztikus visszaesés volt tapasztalható. Ezen felül a hazai olvasóközönségre igaznak látszik továbbá az is, hogy jellemzően több nő olvas idehaza rendszeresen, mint férfi - ismertette a legfrissebb kutatási adatokat Gál Katalin.
Az MKKE igazgatója kiemelte, egyértelműen látszik az a magyar könyvpiacon, hogy azok a magyar írók kifejezetten sikeresek tudnak lenni, akiket jellemzően a lakosság már ismert máshonnan, legfőképpen a tévéből. Ugyancsak látható trend az is, hogy a magyar vásárlók valósággal kapkodnak az úgynevezett Self-help, önvigasztaló könyvek után.
Az amúgy is népszerű tematikának a pandémia valóságos lökést adott. A szakember szerint ugyanakkor üdvözítendő az is, hogy a fiatalok körében egyre népszerűbbek a kortárs költők, és az itteni legjobbakból kifejezetten szép példányszámokat lehet eladni.