A Corvinus Egyetem Science Café rendezvényén Csengődi Sándor elmondta, hogy míg a fizikusnak-kémikusnak a munkához labor kell, addig a közgazdásznak ugyanehhez a munkához adatra van szüksége, amiben Magyarország nagyon jó helyzetben van. Jó adatok állnak rendelkezésre, melyekhez ha jó ökonometriai módszerekkel nyúlunk, akkor minden adott egy magas minőségű publikációhoz egy neves folyóiratban. Azonban a megfelelő adatbázisok nem tetszőlegesen használhatóak, a jelenlegi helyzetben erős a célhoz kötöttség. Ez olyan furcsa helyzeteket is szül a kutatók életében, amikor valamilyen célra megkapnak adatokat használatra, de azokat felhasználás után le kell törölniük a számítógépükről, nem tárolhatják tovább, holott ez egy későbbi publikációhoz kért számítás elvégzéséhez akár még szükséges lehetne. A mai, GDPR-tól terhelt időkben a kutató az adatok tárolásával súlyos büntetés kockázatának teszi ki magát, ha egy-egy ilyen meghatározott módon kiadott adatbázist a kelleténél tovább tárol, ez viszont nem csak a flexibilitást csökkenti nagy mértékben, de az adott kutatás megfelelő prezentálását is hátráltatja. Akár tanszékeken belül is tapasztalható az a zavarba ejtő helyzet, hogy egy adatbázisból több kutatás is dolgozott, utána viszont a saját kollégájuk házon belül nem tud hozzáférni ugyanazokhoz az adatokhoz. Gyakran a megfelelő adatok beszerzésének nehézségei el is veszik a kutató kíváncsiságát, hogy az ötletei nyomába eredjen. Erre megoldást jelentene, ha az adatokat maga az egyetem kaphatná meg általános kutathatóságról szóló szerződést kötve, mert amíg ezt a "kis" kutató teszi, addig mindenkinek egyesével kell újra és újra megküzdenie az adatokért.