... Ez az egyik legfontosabb megállapítása annak a friss országos társadalmi hatásvizsgálatnak, amely reprezentatív adatokkal szolgál a kanadai közkönyvtárak működéséről. Izgalmas, hogy külön vizsgálta a fiatalok, szülők, őslakosok és frissen Kanadába érkezett csoportok tapasztalatait.
Sőt külön elemezte a könyvtár gyűjteményi, helybenhasználati, személyzeti-támogatási és rendezvényi teljesítményét.

Társadalmi szinten a könyvtárak hozzájárulnak ahhoz, hogy kiegyenlítsék a különböző háttérrel rendelkező emberek közötti esélyeket. Sok állampolgár a tágabb összefüggésekben gondolkodva úgy véli, hogy a könyvtárak fontosabbak, mint valaha.

Az [nem reprezentatív, 60 db félig strukturált] interjú(k) alapján a kanadai társadalom egészére gyakorolt hatás három fő típusban jelenik meg:
1. A társadalom egyenlőbbé válik, mivel mindenki számára biztosított a hozzáférés az erőforrásokhoz, a tudáshoz és a modern élet digitális aspektusaihoz.
2. A társadalom kevésbé elfogulttá válik, mivel a könyvtárak elősegítik a különböző hátterű emberek közötti kapcsolódást.
3. A társadalom befogadóbbá válik, különösen az újonnan érkezők számára, mivel a könyvtárak lehetőséget adnak a helyi közösség megismerésére, segítség kérésére és arra, hogy az emberek egyenrangú részesének érezzék magukat a társadalomnak.

A felmérést ismertető Koreny Ágnes megállapítja:
- A jelentés nagyon világosan megmutatja azt a szemléleti váltást, amihez előbb-utóbb mindannyian eljutunk: hogy a közkönyvtár értékét nem lehet kizárólag forgalmi adatokkal és darabszámokkal kifejezni. A "hányan", "hányszor", "mennyi" továbbra is fontos, objektív mutatók, de önmagukban nem írják le, mi történik valójában a könyvtárban, és mi történik a könyvtár révén.
- A jelentés egyik legnagyobb hozadéka, hogy nevet ad annak, amit sokan ösztönösen érzünk: a könyvtár egyszerre hat érzelmileg, intellektuálisan, kreatívan és társas-közösségi módon. És ezt nem elvontan, hanem konkrét paraméterekkel (jóllét, tudás, perspektíva, közösség stb.) fogalmazza meg.