Keresés a KIT archivumában:  
Könyvtár Információ Társadalom
Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára - Szemlék, hírek, kommentárok    angol zászló english flag  
 

Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:
Elfelejtette a jelszavát?
Regisztrálás >>>
Bejelentkezés után van lehetőség a regisztráció törlésére.


A települési könyvtárak őseit a 19. században munkások, szegényparasztok, kézművesek hoztak létre

A települési könyvtárak ősei azok az olvasókörök, egyletek, melyeket a 19. században, munkások, szegényparasztok, kézművesek hoztak létre. Olyan emberek, akiknek az állami oktatás nem biztosította a művelődésükhöz szükséges feltételeket, a piacon pedig képtelenek lettek volna a tudáshoz szükséges könyveket, folyóiratokat, enciklopédiákat, napilapokat egyenként megvásárolni. Az olvasóköröket megszervező szegényparasztság "találta fel" a megosztáson alapuló gazdaságot.
1894-ben a Szántó-Kovács János vezette hódmezővásárhelyi zendülés kiváltó oka a helyi olvasókör dokumentumainak, könyveinek elkobzása volt - nem magasabb bért, rövidebb munkaidőt követeltek maguknak a helyi földmunkások, "csak" a könyveik visszaszolgáltatását, a könyvtárukat, melyet közösen hoztak létre.
1895-ben tehát Rubinek Gyula megbízatásának eleget téve utazott a Viharsarokba, ahol összesen három hetet töltött a terepen, beszélt a helyi agrármunkásokkal, a földbirtokosokkal és a közigazgatási vezetőkkel.
Rubinek Gyula egy állami népkönyvtár felállítására tett javaslatot, amit ugyan nem fogadtak meg, azonban ennek ellenére világosan látszik, hogy a közművelődés, kultúra ügyét valós társadalmi igénynek tartották még a kor konzervatív gondolkodói is.
A Viharsarok agrárszocialista mozgalma ilyen helyi olvasókörök köré szerveződött, a Dél-Alföld mezővárosaiban a feltörekvő parasztság mellett a birtok nélküli földmunkások is a művelődésen, oktatáson, önképzésen keresztül keresték a merev piac teremtette nyomorból a kiutat.
A Viharsarok mezővárosainak lakosai az olvasóköröknek köszönhetően gazdasági fejlettségüknél, erejüknél jóval jelentősebb kulturális tőkét halmoztak fel. Az írni-olvasni tudók aránya az ország legfejlettebb településeivel volt azonos. 1900-ban az írni-olvasni tudók aránya Szentesen 81,4 %, Szarvason 87,8%, Orosházán 87,3% , Békésben 83,5 % -ezek az arányok magasabbak, mint a komoly oktatási hagyományokkal rendelkező Debrecené, Pécsé, Temesváré.

legyenek kit hírei saját honlapján

Feliratkozás

Az alábbi mezőbe beírva az email címét, feliratkozhat a KIT hírlevelére.

* név:
* e-mail cím:
intézmény, cég:





adatkezelési szabályzat elolvasása


Az itt megadott adatokat csak a hírlevél kiküldésére használjuk fel.



Hírlevélről

A hírlevél hetente, térítésmentesen, csak elektronikus formában jelenik meg. A KIT nyomtatott példányai megtalálhatók a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárban is (Könyvtári Intézet, Budapest).

A KIT-archívum tartalma:
Közel 25.000 hír, 2002-től
A KIT-et az EPA (Elektronikus Periodika Adatbázis) is archiválja.

A megrendelők száma kb.:
700 fő

Olvasói létszám:
kb. 1000 fő

Adatvédelem
A KIT szerkesztői a birtokukba kerülő használói adatokat bizalmasan kezelik, azt csak az eredetileg megjelölt célra használják, harmadik fél részére nem adják át. A használati adatokat a csak az egyedi adatközlőket (ha tudomásukra jut) nem visszafejthető módon, összegezve teszik közzé. Pl.: összes olvasói létszám, vagy felmérés eredményeképpen: a KIT-olvasók x %-a vezető beosztású. A használói felmérésekben a válaszadás anonim.
A szerkesztők a KIT-tel kapcsolatos visszajelzéseket egymás között megbeszélik, és visszajeleznek a levélírónak.
Adatkezelési tájékoztató

A KIT tulajdonosa:

GM Info Consulting Kft.
www.gmconsulting.hu


impresszum | szerkesztők | észrevétel e portálról