A könyvtárosok ahhoz szoktak hozzá, hogy az adatok az információs értékpiramis alján, az információ és a tudás szintje alatt találhatók. Mára azonban megnőtt az adatok fontossága, ezért a könyvtárosoknak egyre inkább az adatok szakembereivé kell válniuk, különös tekintettel arra, hogy számos feladatot már meglevő ismereteik és készségeik birtokában meg tudnak oldani. Ezek körébe tartozik a segítségnyújtás adatkezelési tervek elkészítésében, továbbá a kutatók igényeinek megfelelő, már létező adatállományok felderítése. A gyűjteményszervezési ismeretekkel és tapasztalatokkal rokon a repozitóriumokban elhelyezendő adatállományok kiválasztása, illetve ezek metaadatainak ellenőrzése.
Az adatkönyvtárosok gondozhatnak adatgyűjteményeket, de munkájuk kötődhet számítástechnikai feladatokhoz, valamint a kutatók olyan tevékenységeinek segítéséhez is, mint az adatok elemzése és az adatvizualizáció (az adatok vizuális megjelenítése). Új feladatkör a szöveg- és adatbányászat is, amelynek kapcsán főként a licencek, a felhasználóképzés és az újonnan keletkező (derivált) adatok kurátori gondozása emelhető ki. Emellett az adatkönyvtárosság magában foglalhatja a bibliometriai és alternatív metrikák (altmetrics) alapján történő számítások elvégzését és népszerűsítését. Végezetül a meglevő felhasználóképzés mellé felzárkózhat az adat-írástudás oktatása, mivel az rokona az információs műveltségi képzéseknek. (A felsőoktatási könyvtárosok mint az adatok szakemberei; ref.: Koltay T.)