A The New York Times Eric Klinenberg szociológus professzor véleménycikkét közölte. A szerző szerint az elmúlt években sok kritika érte a könyvtárakat a kölcsönzött könyvek számának csökkenése miatt. A kritikusok azt mondják a könyvtárak már nem szolgálják a régi funkciót. A könyvtárak éheznek a forrásokra. Néhányat be is kellett zárni a támogatás hiányában.
Ennek ellenére a könyvtárak nem irrelevánsak. Például New York-ban a részvétel a programokon és a könyvtárban töltött idő is megnőtt. Valójában a könyvtárat annyi ember használja különböző okokból, hogy a rendszer és a könyvtárosok túlterheltek. A Pew Research Center 2016-os kutatása szerint az amerikai 16 éven felüliek fele látogatott az elmúlt évben könyvtárat. Kétharmaduk véleménye, hogy a helyi fiókkönyvtár bezárása hatással lenne a közösségre.
A szociológus szerint a könyvtárakat sokan akkor hanyagolják, mikor a társadalom számára a legértékesebb. A közkönyvtárak ingyenes, nyílt hozzáférésű használata ellentétben áll a világot mostanság uraló piaci logikával. Nagyon kevés befolyásos ember érti meg a könyvtár szerepét a modern közösségekben.
A könyvtár "közösségi infrastruktúra". Átalakítja a fizikai teret és ahogy az emberek kapcsolatba lépnek egymással. A könyvtár nem csak könyvekhez és kultúrához kínál ingyen hozzáférést. Hanem az időseknek nyújt társaságot, az elfoglalt szülőknek gyerekfelügyeletet, migránsoknak nyelvtanítást és használható tereket a hajléktalanoknak. A szerző kutatása szerint a könyvtárat sok idős, egyedülálló, özvegy használja. Eljárnak könyvklubokra, filmvetítésekre, varrókörökre, egyéb eseményekre. Sokaknak ez az egyetlen hely, ahol más generációkkal találkozhatnak. De akár a saját generációjukkal is, pl. tinédzserek, friss szülők, nagyszülők.
A Starbucks vagy a McDonald's is a közösségi infrastruktúra értékes része, de ezeket nem mindenki érheti el gyakran. És nem is minden fizető vendéget látnak szívesen. Az idősek gyakran kerülik, mert nem érzik magukat odatartozónak. A szegények és hajléktalanok meg sem próbálnak bemenni.
A könyvtárakban is előfordul vita, például mentálisan beteg és drogos látogatókkal. De előlük az erre szakosodott intézmények is gyakran elfordulnak. Ezért a könyvtárban kaphatnak menedéket, ahol egyébként jól kezelik őket is. A könyvtárban különböző hátterű, érdeklődésű, etnikumú, fajú emberek mindegyike egy élő demokratikus kultúra része. Fontos lenne, hogy a könyvtárak megkapják a megérdemelt figyelmet. A civil társadalom alapkövei. Ha van esély újraépíteni egy jobb társadalmat, akkor pont olyan közösségi infrastruktúrára van szükség, mint amilyen a könyvtár. (ref.: Habók Lilla)