Az oktatás helyzete hazánk második legnagyobb problémája - derül ki a Publicus Intézet friss kutatásából, amelyet a Vasárnapi Hírek megbízásából végeztek augusztus 10-17 között. Tíz szülőből négy, akinek állami iskolába jár a gyermeke, átíratná gyermekét alternatív iskolába, ha megtehetné.
A válaszadók többsége (54 százalék) szerint több praktikus, a mindennapi életben, munkában használható készséget és kevesebb lexikális tudást kellene adnia az iskoláknak, míg csupán a megkérdezettek 15 százaléka gondolja ezt fordítva.
Ebben a kérdésben is minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik, azonban leginkább a diplomások, az egyéb pártok szavazói, az érettségizettek, a Jobbik, az MSZP szavazók és a bizonytalanok vélik úgy, hogy a készségekből többet kellene adnia az iskoláknak.
A válaszadók több mint fele úgy látja, hogy úgy érhető el magasabb színvonal az oktatásban, hogy az iskolás és a tanárok minél inkább önállóan dönthetnek a tananyagról és az oktatási módszerekről. Ezzel szemben a megkérdezettek negyede szerint akkor magasabb az oktatás színvonala, hogy központilag meghatározott egységes tananyag és módszerek alapján zajlik az oktatás. Minden vizsgált társadalmi csoport szerint magasabb oktatói és intézményi önállóság a célravezetőbb.
A válaszadók majd' kétharmada (58 százalék) nem tartja helyesnek, hogy a pedagógusok csak korlátozott számú tankönyv közül választhatnak, míg csupán negyedük (26 százalék) helyesli ezt.
A megkérdezettek túlnyomó többsége (53 százalék) szerint az állami oktatás jelenlegi állapotáért a kormány a felelős, míg mindössze 3 százalék tartja felelősnek az iskolákat, tanárokat. Tíz olyan szülőből négy, akinek állami iskolába jár a gyermeke, átíratná gyermekét alternatív iskolába, ha megtehetné.