Vass Vilmos oktatáskutató: - A finn kollégák azt mondják, az a jó iskola, ahol jó lenni. Ugyanis az, hogy jól érzed magad, jelentős mértékben befolyásolja a tanulási eredményességet. Gondoljunk csak bele: miről van szó egy 20-30 éves osztálytalálkozón? Nem a tantervekről, tankönyvekről, nem az oktatási törvényekről, nem a bemagolt tananyagdarabkákról, mert azokat pillanatok alatt el lehet felejteni. A kalandokról, élményekről, közösen megélt sztorikról van szó. Ezek pedig a tanár-diák és a diák-diák kapcsolatból építkeznek. Óriási szerepük van tehát az iskolában az emberi tényezőknek, és ezek ráadásul egyre inkább felértékelődnek.

Attól professzió a pedagógia, hogy minden gyermeki rezgésre figyel. A tanítás művészete és tudománya címmel írt könyvet Robert J. Marzano, és ez témánk szempontjából nagyon találó. A kreatív iskolában a pedagógia művészetén van a hangsúly, azon, hogy a tanár megtalálja azt, amivel "működik" a gyerek, amivel meg tudja őt fogni.

Mennyire értékeli a hagyományos iskola azt, hogyha valaki jól kérdez? Sokkal inkább azt szereti, hogy ne kérdezzen senki, mert "le kell adni az anyagot". Ha pedig valakinek netán eredeti kérdése lenne, az csak zavart okoz. A mesterséges intelligencia viszont felértékeli, hogy tudunk-e jól kérdezni, mert eleve úgy jutok hozzá gyorsan az információhoz, ha jól kérdezek. Az óvodások egyébként még elképesztő nyitottan kérdeznek, nagyon érdeklődők. Mire egyetemisták lesznek - bár sok esetben hihetetlen, miket produkálnak, de - alig vannak kérdéseik. (HVG)

Emlékeztető: A legszükségesebb képességek 2020-ban a World Economic Forum szerint:
1. Komplex problémamegoldás
2. Kritikus/kritikai gondolkodás
3. Kreativitás
4. Emberek menedzselése
5. Együttműködési készség
6. Érzelmi intelligencia
7. Döntéshozatali képesség
8. Szolgáltatásorientáció
9. Tárgyalási képesség
10. Kognitív rugalmasság.