Az ipar 4.0 lényege, hogy adatalapúvá válik a termelés, vagyis "adatokat gyűjtünk, és azok felhasználásával optimalizáljuk és hatékonyabbá tesszük a gyártást, javítjuk a minőséget, csökkentjük a szállítási időt".
A magyar vállalatok elmaradtak hatékonyságban EU-s társaiktól. A termelékenység az EU-átlaghoz mérve csak a nagyvállalati kategóriában éri el az 50 százalékot, a kis- és közepes vállalati szektorban az arány még kisebb. A magyar kkv-knál óriási ellenállás van a di­­gitalizációval szemben. "Egy dinamikusan fejlődő cég tulajdonosa nálunk járt, és amikor egy 10 millió forintos szoftvert kellett volna venni a hatékonyság további javítására, azt mondta: csak nem képzeled, hogy kifizetek 10 milliót egy szoftverért" - mesélt egy jellemző esetet Kovács László, az Ipar 4.0 Technológiai Központ vezetője.
Magyarországon a kkv-k esetében a gépek, a berendezések és a gyártósorok kihasználtsága 20-40 százalékos, ezért a kapacitásbővítéssel szemben például egy termelésütemező szoftverrel jóval nagyobb hatékonyságot lehet elérni. ... Magyarországon a döntéshozók túlnyomó többsége esetleg ért a technológiához, valamennyit a pénzügyekhez, de már rosszabbul áll az idegennyelv-tudásban és a menedzsmentismeretekben. Sok vállalat még stratégiát sem ír: kutatások szerint a magyarországi kkv-k mindössze 12 százalékának van két évnél hosszabb időre szóló stratégiája, holott a digi­talizációs haszon épp másfél-két év elteltével jelentkezik, vagyis mire beérne, nincs terv. (HVG)

Magyarország 2020-hoz képest tavaly két hellyel, a 24.-re csúszott le az EU-tagországok ipari digi­talizációs összehasonlításában (DESI). Kovácsék helyzetfelmérésük során négy szintbe soroltuk a fejlettséget:
1. mondhatni: faxolnak és kockás füzetbe írják a megrendelést.
2. belépő szint: az alapdigitalizáció már megvan, például elektronikus a raktárkészlet, a számlázó
3. megvalósító szint: vannak online valós idejű termelési adatok
4. kiválósági szint: a gyártást is digitálisan vezérlik.
A magyar kkv-k nagy része a 2. szintnél tart.
A felmérésből látszott, hogy a menedzsment általában túlértékelte önmagát, hiányzik a megfelelő szemlélet az újítások irányába. Tordai Balázs úgy vélte, mivel a legtöbb kkv az 1990-es években jött létre, ezért érik a nemzedékváltás, ami lehetőséget teremt a cégeknek, hogy az új, tanult fiatal vezetők elkezdjék a digi­talizálást. A szakember tapasztalata szerint a változás ott számottevő, ahol a vezetésben már megjelent az ifjak generációja. (HVG)