A mesterséges intelligencia gyors terjedése és az automatizált eszközök használata súlyos etikai kérdéseket vet fel az akadémiai könyvtárakban és a felsőoktatásban. Brandi Hart, a Coloradói Egyetem könyvtárosa hangsúlyozza, hogy a generatív MI nem rendelkezik valódi intelligenciával, csupán az emberi cselekvést és gondolkodást utánozza. Az etikai szempontok mérlegelése elengedhetetlen ahhoz, hogy megelőzzük az emberi méltóság és a kritikus gondolkodás sérülését.

A MI etikus használatának megértéséhez a szerző három kategóriába sorolja az alkalmazási területeket:
1. A hasznos alkalmazás az emberiség és a környezet javát szolgálja, mint az orvosi kutatások támogatása vagy a klímaváltozás monitorozása.
2. A káros használat a szándékos visszaéléseket jelenti, mint a kibercselekmények, a tömeges megfigyelés vagy a propaganda terjesztése.
3. A túlzott és felesleges használat a kényelemből végzett, jelentéktelen feladatokra vonatkozik, mint az e-mail-írás vagy az MI-képek generálása.

A felesleges MI-használat nemcsak a kritikus gondolkodást sorvasztja el, hanem súlyos környezeti károkat is okoz. Egyetlen ChatGPT-kérdés tízszer több áramot fogyaszt, mint egy hagyományos keresés, az adatközpontok hatalmas energiaigénye pedig felgyorsítja a klímaváltozást.

A cikk üzenete a hazai könyvtáros közösség számára is iránymutató az MI-eszközök bevezetése során. A könyvtárosoknak mérlegelniük kell, hogy egy technológiai alkalmazás valóban hozzáadott értéket teremt-e, és a kényelmi szempontok helyett az emberi szakértelmet, a kritikai szemléletet és a környezeti fenntarthatóságot kell előtérbe helyezniük. (ref.: Gemini, HL)