Mérő László: ... Szóval, ha minden autó önvezető lenne, akkor sokkal kevesebb, tizedannyi baleset történne világszerte, és Magyarországon is nagyon sok emberéletet menthetnénk meg.
Mérő szerint amíg a soft science, vagyis az általa lágy tudományoknak nevezett területek, például a jog és az etika nem adnak megnyugtató válaszokat a hard science, a kemény tudományok, vagyis a műszaki vagy az informatikai világ által feltett kérdésekre, a technológia fejlettsége ellenére ezek a megoldások nem tudnak elterjedni.
Történelmi példával élve: miért 1769-től, James Watt gőzgépének szabadalmaztatásától datáljuk az ipari forradalmat, mikor már évtizedekkel korábban is léteztek ipari gőzgépek? Magyarázata szerint akkoriban túl nagy kockázattal járt egy gőzgép használata a gyárosok számára, akiknek csak a részvénytársasági forma állt rendelkezésükre, és nem létezett a korlátolt felelősség fogalma. Ha a gyárukban felrobbant volna egy gőzgép, azonnal tönkrementek volna, így nem akartak kockáztatni. Mérő szerint évtizedek kellettek ahhoz, hogy a brit jogalkotás kiizzadja magából a korlátolt felelősség intézményét, és amikor ez sikerült, berobbanhatott az ipari forradalom.

Mérő példameséje szerint 1975-ben Milos Forman cseh filmrendező váratlan ajánlatot kapott Hollywoodból. A film forgatásáról szóló szerződésen akkora összeg szerepelt, amekkorát még nem látott, és ezért gyanakodva betűről betűre végignyálazta az ajánlatot, és kereste, hol lehet a buktató. Egyetlen mondat szerepelt benne, amely hatással lehetett a végső műre: a rendező köteles alaposan elolvasni a fókuszteszt-jelentést, vagyis azt a dokumentációt, amely a közönséget reprezentáló csoport jelenetekre adott reakcióit írja le. Forman betartotta a szerződést, és csak fogta a fejét, amikor elolvasta a jelentést, mert úgy gondolta, hogy a tesztet készítő pszichológusok semmit sem értenek a filmművészetből. Egyetlen jelenetnél próbálta ki, milyen lenne, ha visszavágná a képkockákat a javasolt időtartamra. Amikor rájött, hogy így is működik a jelenet, kipróbált egy másik javaslatot is, és végül a fókuszteszt alapján született javaslatok szinte mindegyikét elfogadta. Így született meg a mestermű, a Száll a kakukk fészkére.