A tudomány kvantitatív teljesítményértékelését végző tudománymetria ezen túl is sok különféle mérési mutatót dolgozott ki, s ezek -- a folyamatos és sosem szűnő kritikák ellenére -- nagy átlagban mind ez idáig megállták a helyüket.
Ezt az is bizonyítja, hogy a szigorú értékalapon működő tudományos közösség többé-kevésbé elfogadja a rangsorok hasznát, érvényességét. A mérésekre globális szinten csupán néhány szervezet vállalkozott, ezek a nagy adatbázisok anyagait használják. Ilyen például az amerikai Thomson-Reuters Scientific (korábban Institute for Scientific Information, ISI) vagy az amszterdami székhelyű Elsevier kiadó. Az utóbbi kereken 19 500 jelentős tudományos folyóiratot és nem csupán az úgynevezett idézettségi mutatót, az impakt faktort figyelő Scopus adatbázisa. Ez alapján -- a Google page rank mintájára -- készíti el éves listáját a Scimago, minden olyan intézményt górcső alá véve, amely az elmúlt évben legalább száz, eredményre jogosult végterméket (tudományos közleményt, konferencia-előadást, könyvet stb.) produkált. (NOL)
-- Másképp mérik ezentúl az innovációs teljesítményt Európában: a Európai Bizottság a közelmúltban egy új indikátor kidolgozására tett javaslatot, mert az eddigi (a legnagyobb súllyal a GDP-arányos K + F-et mérő) rendszer nem írta le elég pontosan az uniós tagállamokban zajló tényleges innovációs tendenciákat, különösen a válságos időszakokban.