A börtönkönyvtárak nemzetközi gyakorlatában a fókusz a pusztán adományozott könyvekből álló, passzív raktárak felől elmozdult a tudatos reszocializáció, a digitális felzárkóztatás, valamint a családi kapcsolatok fenntartását célzó programok irányába tart. Nézzünk néhány meghatározó, nemzetközi szakmai modellt és partnerséget:

1. Az IFLA külön szekciót működtet a speciális igényű csoportok - köztük a fogvatartottak - ellátására (Library Services to People with Special Needs Section). A modellben az IFLA iránymutatása rögzíti, hogy a börtönben élőknek ugyanolyan joguk van az információhoz, az önképzéshez és a kulturális javakhoz, mint a szabad társadalom tagjainak. A dokumentum standardokat határoz meg az állomány nagyságára, a cenzúra minimalizálására, a jogi adatbázisokhoz való hozzáférésre és a szakképzett könyvtáros személyzet biztosítására. Hivatalos IFLA-kiadványok között elérhető a börtönkönyvtári irányelvek többnyelvű kiadása: Guidelines for Library Services to Prisoners link .

2. Az egyik legsikeresebb, brit börtönkönyvtárakból kiindult, és mára nemzetközivé vált reszocializációs és családi olvasási program a Storybook Dads / Storybook Mums link Az Egyesült Királyságból indult modell lényege: a börtönkönyvtárosok és civil partnerek segítségével a fogvatartott szülők hang- vagy videófelvételre olvassák fel gyermekeiknek a könyvtári mesekönyveket. A felvételeket a börtön műhelyeiben szerkesztik, effektekkel és zenével látják el, majd eljuttatják a gyermekeknek. A program bizonyítottan csökkenti a visszaesési rátát, mivel segít megőrizni a szülő-gyermek kötődést a büntetés-végrehajtási idő alatt, egyben motiválja az alacsony írástudási szinttel rendelkező elítélteket az olvasásfejlesztésre. (Gemini, MG)