Valami megváltozott a zenében. Úgy tűnik, a korábbiaknál sötétebb hangulatú, stresszesebb, a szövegükben egyszerűbb zenéket streamelünk, és ilyeneket sugároznak a rádiók is. És ez nem csupán sejtés: a Bécsi Egyetem kutatóinak nemrégiben publikált tanulmánya azt találta, hogy a ma népszerű dalok jóval komorabbak, mint a néhány évtizeddel ezelőtti kedvencek voltak.

A szakemberek a globális trendek vizsgálatához általánosan használt amerikai Billboard Hot 100 toplista 1973 és 2023 közötti slágereit, több mint 20 ezer dal szövegét tették górcső alá. Előbb standard előfeldolgozási módszereket használtak, majd a dalszövegeket egy algoritmus elemezte pozitív vagy negatív érzelmeik alapján. Azt találták, hogy 81 százalékkal nőtt a stresszes és negatív fordulatok gyakorisága, ritkult a pozitív érzelmek kifejezése, és a szövegek egyszerűbbé váltak, a korábbinál gyakoribb ismétlődésekkel. Az eredmények a depresszió és a szorongás arányának növekedését mutatják, ami összhangban van azokkal a kutatási eredményekkel, amelyek hasonlókat találtak a hírek és a szépirodalmi könyvek esetében is. Érdekes, hogy nagy társadalmi sokkok esetén, mint amilyen a szeptember 11-i amerikai terrortámadás vagy a Covid-járvány volt, nem vált negatívabbá a zenék hangulata, mi több, nagy számban jelentek meg pozitívabb és összetettebb dalszövegek is. Ez arra utal, hogy nehéz helyzetekben az emberek olyan muzsikákat keresnek, amelyek - egyfajta hangulatjavítóként - segítenek a tragikus események feldolgozásában. A gazdasági helyzet nem számított: a jövedelemingadozások nem mutattak összefüggést a lírai hangulattal, ami arra utal, hogy a szubjektív élmények fontosabbak lehetnek a gazdasági adatoknál.