A kontrolling, a vezetéstudomány önálló ága, a vállalkozások hatékony működése szempontjából kiemelkedő fontossággal bír, módszereinek és eszközeinek alkalmazásával pozitív módon képes hozzájárulni a célok megvalósításához. Célja természetesen a vállalat eredményes működése. A kontrolling a repülőgépek "félautomata" üzemmódjához hasonlít, ahol a repülőgépet - a vállalkozást - a személyzet, a kapitány, a másodkapitány - a menedzsment - irányítja. A kontroller azonban nemcsak az iránytartásban, hanem az irány kitűzésében is közreműködik, mintha a robotpilóta beleszólhatna a légikikötő és az útvonal kiválasztásába is. Az alapvetően kétféle döntési mód közül - intuitív és tudományos alapokon nyugvó - a kontroller az utóbbit képviseli. (Ez azonban természetesen nem jelenti, hogy az intuitív döntés ne lehetne jó döntés.) A végzett munka minőségét és mennyiségét is alapvetően meghatározza a menedzsment által kialakított légkör, az, hogy milyen középvezetőkkel veszi körül magát, és hogy a vezetők mennyire tudják maguk mellé állítani valamennyi alkalmazottjukat a közös célok elérése érdekében. Ebben fontos motiváló tényezők az őszinteség, az önállóság mértéke, a feladatok ismeretének szintje. A kontrolling szerepének növekedését az is mutatja, hogy számos nagyvállalatnál a kontrollingszervezet közvetlenül a vezérigazgatóhoz, nem pedig a pénzügyi-gazdasági igazgató alá tartozik.

-- A könyvtárak döntő hányada nem akkora szervezet, hogy külön kontrollingost kellene alkalmaznia. A feladat azonban, hogy a szervezetet, szolgáltatást, a használók elégedettségét érintő tervek megvalósulása a sűrű változások közepette is a kívánt úton haladjon, és meglegyen a folyamatos visszacsatolást biztosító és a szükséges változtatásokat indikáló rendszer, nos, ez minden könyvtárban, illetve könyvtárakat felügyelő rendszerben kívánatos. A cikk ennek a szempontjait mutatja be egy hazai nagyvállalat példájával. (MG)