A vegyes nemzetiségű - magyar, sváb, szerb, bunyevác, sokác, horvát - Baján több mint 100 évre tekint vissza a bunyevác olvasókör, a Citaonica (ejtsd: csitaonicá). Pontosabban: Bajska Kršćanska Čitaonica Udruga (Bajai Keresztény Olvasókör). Az 1800-as évek utolsó évtizedeiben Kalocsán és Szabadkán és Bajaszentistvánon is nyíltak hasonlók.
"Ezt az olvasókört alapítóink azért építették [Baja Alvégen az 1911-ben], hogy az valamennyi bajai bunyevác kulturális és társadalmi központja legyen. Ha ők ezt nem tették volna meg, nekünk bajai bunyevácoknak ma nem volna saját kultúránk, semmi tekintélyünk nem volna, hanem elpusztultunk és elsüllyedtünk volna. Kötelességünk ezért erre a házra vigyázni, felvilágosítani és művelni a bunyevácokat." Részlet Miša Jelić olvasókör egykori elnökének az 1935. évi közgyűlésen tartott beszédéből.
"A bunyevácság kulturális vezetői Budanović ugyanúgy, mint Antunović, Mandić, Kujundžić is jól tudta, hogy a magyarosításnak csak úgy lehet elejét venni, ha az olvasókör vállalja az anyanyelv, a nemzeti kultúra és a hagyományok ápolását. Ezért gondot fordítottak arra, hogy az olvasókörben a szerb-horvát nyelvű könyvek mellett valamennyi bunyevác napilap is ott legyen. (Naše Novine, Neven, Subotička Danica és a "Danica" naptár is.)" (forrás: Urosevics Danilo: A Bajai Keresztény Olvasókör Megalakulása és Működése)
Az 1940-es években megszüntetett egyesületet 1992-ben alapították újra. Az egyesület neve a régihez hasonlóan Bajska Bunjevacka Katolicka Citaonica, ami magyarul a következőképpen hangzik : Bajai Bunyevác Katolikus Olvasókör.
A Citaonica nem csak olvasókör a hagyományos értelemben, hanem nemzeti kisebbségi kulturális tér, melyben a helyi délszlávok, közöttük a bunyevácok identitásőrző kulturális programokat tartanak. Ezek közül kiemelkedő a préló nevű bál. Ma, az elektronikus médiumok világában a nemzetiségi irodalom olvasása nem összpontosul egy fizikai környezetre. (összeáll.: MG)
Fotókat ld.: link ; forrás: link ; link