Hankó Balázs a friss, nagymintás ifjúságkutatás eredményeit kedden, a gödöllői kastély lovardájában tartott Mit szólsz hozzá? című ifjúsági roadshow elegáns, Himnusszal és néptáncosokkal is tarkított nyitókonferenciáján interpretálta. Ezt még tucatnyi hasonló követi majd az országban és a határon túl, ugyanis elvileg úgy szeretné megalkotni a kormány a következő Ifjúsági Stratégiáját, hogy megkérdezi a fiatalokat is.

Nagyon jól hangzó cél, de joggal merülhetnek fel félelmek azzal kapcsolatban, hogy kit is tart a kormány "magyar fiatalnak", és mely szervezetek képviselik őket ezeken a rendezvényeken. Gödöllőre mindenesetre a Magyar Ifjúsági Konferencia, a HÖOK, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Nemzet Ifjúsági Tanács képviselőit hívták meg, mint akik leképezik a fiatalokat.

A már említett Magyar Fiatalok című kutatást a Századvég gondozta, és ez szintén nem oszlatja el a kétségeket azzal kapcsolatban, hogy valamiféle valós helyzetértékelés lesz-e az alapja a készülő stratégiának. Pedig egy fontos, komoly múltra visszavezethető felmérésről van szó, ami 2000. óta szolgáltat reprezentatív adatokat a 15-29 évesek (sőt, most már 15-34 évesek) körében az ifjúság élethelyzetéről.

Ezek adatbázisa, mint korábban is írtuk, 2012-ig hozzáférhető is volt a szociológusok számára, 2016-ban azonban a kormányközeli kutatóintézetek - noha közadatokról és állami megrendelésre, uniós forrásból finanszírozott kutatásról beszélünk - majd két évig nem hozták nyilvánosságra az adatokat (csak jóval a 2018-as választások után), így ellehetetlenítették, hogy egy jól meghatározható kutatói körön kívül más is dolgozhasson az adatokkal. Így volt ez 2020-ban is, is egyelőre pont így van most is.