A brüsszeli Muntpunt (Flandria legnagyobb közkönyvtára) és az Untold Asian Stories (azaz: el nem mesélt ázsiai történetek) link kollektíva együttműködése hiánypótló projekt, amelynek célja a belgiumi ázsiai diaszpóra láthatóvá tétele és a sztereotípiák lebontása.

A Muntpunt munkatársai összeállítottak egy fókuszgyűjteményt, benne fikciós és non-fikciós művek, filmek és képregények. Olyanok, amelyek valamilyen módon a belgiumi és flandriai ázsiai közösségek megélt tapasztalatait tükrözik. E művek köré szerveztek különféle típusú eseményeket. Nem csak könyvismertetőket, hanem interdiszciplináris eseményeket, például Kerekasztal-beszélgetéseket. Így volt a "Kínai közösségek Belgiumban, új generációk és új történetek" panel, ahol különböző generációk és szakmák képviselői beszéltek a migrációs utakról és a hovatartozás érzéseiről. Vagy: művészeti performanszok, melyeken ez eseményeket gyakran élő festés (live painting) vagy hagyományos zenei előadások kísérik. De vannak olvasókörök is: rendszeres találkozók, ahol a gyűjtemény egy-egy kiemelt kötetét beszélik meg közösségi környezetben. Az Untold Asian Stories kollektívát alapító szervezet három éve jött létre Belgiumban. Tevékenységük túlmutat a könyvtáron: politikai, akadémiai és média-lobbitevékenységet is folytatnak a jobb reprezentáció és a strukturális egyenlőtlenségek megváltoztatása érdekében.

Ez a program kiváló nemzetközi példa arra, hogyan válhat egy közkönyvtár a társadalmi befogadás aktív eszközévé azáltal, hogy átadja a kurátori hatalmat a kisebbségi közösségeknek.

Részlet egy beszélgetésből: - Amikor a szüleimmel Belgiumba érkeztem, még sok mindent magunknak kellett megoldanunk. Például a megérteni háziorvos fogalmát. Azt hittem, ez egy cím, amit valakinek adnak. Fogalmam sem volt, hogy mit csinál egy háziorvos. Nagyon zavaró volt két ilyen kultúra között felnőni. Sok dolog nem volt magától értetődő számomra, míg az osztálytársaim számára az volt. Az apróságok számítottak. Nehéz volt a kommunikáció, mert a szüleim nem tudtak hollandul, én pedig alig beszéltem kínaiul. Nagyon nehéz volt kifejezni magam. Kínaiul például ugyanaz a szó a megfázásra és az influenzára. Nem ismertem ezeket az árnyalatokat. Így sok fogalomban voltam bizonytalan. - Belga vagy kínai? Én egyiknek sem érzem magam. Nem azért, mert Kínában születtem, hanem főleg azért, mert sokan mondják, hogy nem vagyok belga. Újra és újra rámutatnak erre a különbségre. Kínában a családom szeretetteljesen "külföldinek" hív. Kínában az utcán az emberek megjegyzik a jó kínai tudásomat, ahogy itt is megjegyzik, hogy jól beszélek flamandul. (ref.: Gemini, MG.)