Radikálisan csökkent a könyvolvasásra szánt idő Magyarországon az elmúlt évtizedekben. Míg a 80-as évek végén napi 12 perc jutott erre, addig jelenleg már csak kettő, a férfiak esetében pedig csak egy - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közelmúltban publikált időmérlegéből.

- Az olvasással töltött idő - legalábbis össztársadalmi szinten - általában is csökkent, de közel sem olyan mértékben, mint a könyveknél. Harminc éve a teljes olvasási idő bő harmadát töltötték a magyarok könyvek bújásával, most alig nyolcadát.
- Érdekes módon a visszaesést nem az okozta, hogy az emberek hamarabb abbahagyják ezt a tevékenységet, mint korábban. Sőt akik olvasnak, korábban soha nem töltöttek ennyi időt ilyen tevékenységgel a KSH adatai alapján. Bár a könyveknél volt csökkenés, de ott sem olyan jelentős, ami indokolná a társadalmi szinten mért zuhanást.
- Ebből az következik, hogy a könyvolvasásra szánt idő főleg azért csökken, mert egyre kevesebben olvasnak. A tevékenységet végzők aránya a '80-as évek végén még közel 13 százalék volt, az idén azonban a hármat sem érte el. Azaz jelenleg csak minden 35. magyar vesz a kezébe könyvet.
- A könyvolvasási szokásokban életkor alapján nincs érdemi különbség, a 60 év felettiek kivételével mindenhol 2 perces napi átlagot mért a statisztikai hivatal, és a legidősebbek körében is csak 3 perc volt az átlag.
- Nem alapján viszont vannak különbségek. A nők 3, a férfiak viszont csak napi 1 percet olvasnak könyveket átlagosan. A magyarázat itt is a tevékenységet végzők arányában keresendő: a férfiaknál 1,8, míg a nőknél 3,7 százalék ez az arány.

Ennek fényében különösen érdekes, hogy Krasznahorkai László Nobel-díja után elkapkodták az író könyveit a boltokból. A napi 2 perces átlaggal ugyanis egy Krasznahorkai regényt nagyjából két év lehet elfogyasztani. Igaz a Gyűrűk Uránál ez majdnem 6 év, Az eltűnt idő nyomában esetében pedig másfél évtized az átlagos olvasási sebesség és regényhossz alapján készített becslésünk alapján.