Történelmi pillanatban, napra pontosan 222 évvel a nemzeti könyvtár és múzeum alapítása után mutatták be a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjának fejlesztési stratégiáját hétfőn a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott sajtóeseményen.
Demeter Szilárd elnök víziójának főbb sarokpontjai: nehéz magyarság szabadsága, passzív fogyasztásból aktív kultúrahordozás, hídfunkció Kelet és Nyugat között, újragondolt intézményi szerepek és fenntarthatóság.

Magyarország a végig nem gondolt gondolatsoroknak a hazája - idézte Klebelsberg Kunót Demeter Szilárd, rávilágítva, hogy a teljes végiggondolás módszertanát kívánják alkalmazni a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjának (MNMKK link ) fejlesztési stratégiájában. Mint elmondta, a Legelőből hazát című dokumentum egy olyan intézményi víziót vázol fel, amely a passzív kultúrafogyasztásból az aktív kultúrahordozás felé kívánja elmozdítani a magyar társadalmat, hiszen fontos, hogy ne csak őrizzük és bemutassuk, de aktívan formáljuk is a kulturális örökségünket. A stratégia központi eleme a "nehéz magyarság" koncepciója, amely a kulturális örökség élő továbbvitelét és a kulturális diverzitás megőrzését célozza, miközben aktív párbeszédet kezdeményez az egyetemes értékekkel.

Növelni kell a bevételi lábat. Az MNMKK - amely jelenleg több mint negyven tagintézménnyel, huszonötmillió műtárggyal és közel 1700 főállású munkatárssal rendelkezik - öt kulcsterületen tervez jelentős változtatásokat: az időbeli kiterjesztés, a térbeli komplexitás, a társadalmi inkluzivitás, a diszciplináris integráció és a következményelemzés területén.
A tervek szerint az intézményrendszer átfogó humánerőforrás-fejlesztési programot indít, amely magában foglal egy komplex gyakornoki és ösztöndíjrendszert, többszintű képzési programot, valamint új életpályamodellt. A gazdasági fenntarthatóság érdekében többcsatornás finanszírozási modellt vezetnek be, amely ötvözi az állami támogatást, a saját bevételeket és az innovatív finanszírozási formákat.